Sándor Szilárd: Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére való szavak....

2013. 06. 04.	Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére való szavak....	Sándor Szilárd
Erőss Zsolt emlékére való szavak.... Hegyek tanítottak meg élni és halni: csendben hallgatva is megszólalni. Arcod s hangod fényével üzensz, szívünk szikláin örökre megpihensz. Már nem porlasz, mint a Kancsendzönga, Kőrösi Csoma Sándornak utódja! Amit te tettél az nem bérmunka, sem havas legelő bosika-bozótja! Aki a csúcsra ér fel, az megszédül s népének lelkében szentté szépül: Csoma Sándor más nép szívében s te a félhold és csillagok ívében. Családodnak, barátaidnak megmaradsz, ki akkor sem tagadsz, ha megszakadsz, emléked s lelked örökké élni fog, az öröklét kapuját nekünk felnyitod. Mi az, mi minket szabaddá tehet: szeretni a téged befogadó hegyet, mi őrt áll, mint a szikla és örökké él, és megbocsátó szívvel megbékél, de nem tagad, nem tagad, soha, legyen édes vagy legyen mostoha a szülőföldnyi otthont adó táj, ahol hiába keresnének a serpák. Nyugodj békében, drága zászlósunk, szívünk virágait nyolcezer fölé szórjuk! Isten vigyázza családod és néped, s áldjon téged s két kezével fényed, ki néped immár csillagösvényről véded! Kiss Péter emlékére való szavak .... A jégfolyosón téged már nem éget a Nap, miről nekünk fogalmunk sem lehet itt alant, de Balaton-parti futásod nyoma megmarad. Talpad nyoma örökre az olvadó hóban ragadt. Hideg völgyben Nap-égett arcod keresnénk, hitünk magjaiból kősziklák ormára is vetnénk, hadd lakjanak jól a fészekrakó égi madarak! Emléked legyen áldott minden kézfogásban, magas magyar hegyed örök ragyogásban! Árassza ránk szép fényét az élet értelme, árassza rád szép fényét életed érdeme. Jégfolyósodon téged már nem éget a Nap, s hitnek magjaiból lakjanak jól a madarak...