2011. április 27., szerda

Lázár Levente: Ünnep

2011.04.27. Ünnep Lázár Levente

Az ünnep oly szép, a gyertya, ha ég, a szeretet asztalánál ott ülünk mindanyain…

Sokáig az volt a meggyőződésem, hogy az ünnep az mindig és mindenhol ugyanolyan. Hogy az ember saját magában hordozza az ünnep, az ünneplés igényét. S ha ott van a család, ott vannak a szerettei, akkor semmi akadálya az ünnepnek. Lehet bárhol ünnepelni. Ha igazán ünnepelni akarok, akkor tudok is. Mindez viszont már a múlté.

Második ünnepet üljük távol az otthontól. Karácsonyt és húsvétot. Karácsonykor mesés volt a hangulat, a környezet, a család is ott volt, gyertya is égett, volt hó, fény, ragyogás, mindez Boston környékén, de hiányzott a frissen sütött házikenyér és kalács illata, a templom hangulata, a gyermekek meséje és dala, hiányzott a szokásos angyaljárás és mágikus örömszerzés pajkos kis játékai. Most pedig itt van húsvét. Kaliforniában már nyári meleg van, eső nem fenyeget, nincsenek piros tojásos készülődések, a tojásíró előkeresése, a viasz beszerzésének gondja, nem lesz legénylátogató, nem lesz locsolási láz, zöld ág beszerzése a havasokról, s locsolás sem. Ugyanúgy a templomi hangulat is egészen más. Már mindjárt egy éve, hogy nem vettem úrvacsorát, s talán ez hiányzik a legjobban.

Sokszor mondogatjuk, nem megyek, nem járok a templomba, de rendszeresen imádkozok, nem veszek úrvacsorát, de otthon bűnbánatot tartok, és ünnepelek. Hogy nem akarom a templom hangulatát, mert… ilyen és olyan a kifogásom. Aki így ünnepel, az nem is ünnepel, hiszen ugyanazt teszi, amit minden nap. Otthon van, megszokott környezetben, saját belső szabadságával és sokszor igénytelenségével. Semmi változás nem áll be életében, ezért nem is várhat semmilyen változásra sem.

Az ünnep az, amikor mást teszünk, mint általában. Amikor ki tudunk szakadni a mindennapok robotjából. Amikor van igényünk ünneplőbe öltözni, és lelkünket is ünnepi érzésekkel elkényeztetni. Amikor fontos lesz a bocsánatért való esedezés és a megbocsátás. Fontos lesz az emberek szemébe belenézni, és őszinteséget gyakorolni. Fontos lesz Isten közelébe érni és elvesztett, cafatokra szakított lelkünket gyógyítgatni, bekötözni és ápolni.

Az ünnepnapokat szenteld meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése