2011. 04. 04. Szegénység – gazdagság Mikó Amália
Lázári szegénységünket cipeljük, mikor sebeinket nyalogatjuk. Panaszzsoltáraink között ott van lelki szegénységünk ezernyi arca, s olykor szeretnénk névtelenek lenni, kiket nem ismer fel senki. Tennénk ezt azért is, hogy ne lássák, hitben milyen törpévé zsugorodhat parányi életét élve az ember.
De gazdagságunk maga az életünk, melyből böjtnek idején illő kirázni minden szutykot. Gazdagságunk maguk szeretteink, kiket nem szegényíthetünk le kicsinyességünkkel, pazarlásunkkal, hitetlenségünkkel. S gazdagságunk maga a jó Isten, aki megbocsát, s akinek tartozunk azzal, hogy kiüresítjük szívünk, levetkőzzünk gyarlóságainkat, s az Ő országát gyarapítjuk. Kérj imádságodban – kedves testvérem – ehhez több hitet és reménységet!
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése