2013. szeptember 27., péntek

Farkas Dénes: Gondolatok egy „felfordult” szószék mellett...

2013. 09. 27. Gondolatok egy „felfordult” szószék mellett... Farkas Dénes
A közelmúltban sokat foglalkoztam II. Rákóczi Ferenc fejedelem életével. Nem tudom miért, de az agyamban minduntalan az a kuruc dallamtöredék fészkelődött, hogy  „Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza soha, soha.”

Van az úgy, hogy az ember nem tud szabadulni egy gondolattól, egy dallamtól, egy emléktől. Azt játszottuk gyermekkoromban, mondván egymásnak, hogy „te, kérlek, most ne gondolj a tarka tehénre” s máris gondolaton fogtuk egymást, mert  a figyelmeztetés párhuzamában mindenikünknek a tarka tehén jutott az eszébe. Valahogy így voltam a kuruc szöveggel, főleg sokat elméláztam annak dallamtöredékén is.

Régi álmom teljesült, midőn megláthattam a dicső fejedelem emlékhelyeinek egy részét. A sárospataki Rákóczi vár után a zarándoklatom a felvidéki Kassára vezetett, ahol a dómban megállhattam a szarkofág mellett, mely őrzi II. Rákóczi Ferenc hamvait. Megnéztem a református templom udvarán a csodálatos szobrát és a rodostói háznak a hasonmását is. Útban Kassa felé a kísérőm elvitt Borsiba, ahol megláthattam a nagy fejedelem szülőházát.

Az épület ma is sejteti, hogy micsoda pompa övezhette valamikor. Most romos állapotában is megihletett és főhajtásra ösztönzött. Az épület a magyar kormány támogatásával új fedelet kapott, ablakok nélkül – ugyan – de régi dicsőségről mesél. Előtte van Rákóczinak egy gyönyörű mellszobra, mely sok viszontagság közepette,de áll, melyet darabjaiból raktak újra és újra egybe s minden magyar embernek hirdeti  a nagy fejedelem dicső korának emlékét.

A fenti élményemet akárki megélheti.

Amiért leültem elmélkedni, annak az az oka, hogy nem megy ki a fejemből a „tarka tehén”, ugyanis a Rákóczi szülőházának az egyik folyosóján láttam egy szószéket, mely – gondolom én –  valamelyik felhagyott magyar templomból lett idemenekítve.

„Fejreállított” állapota okán némely turista kandallónak nézte, mások közömbösen elhúztak mellette, mert a régi míves szószék a beszélő terével lefelé, talpazatával fölfelé éktelenkedik a folyosó plafonjának irányába. Úgy nézett ki, mint „az aranyperec a disznó orrában”  – hogy immár bibliai képet használjak.

Lehet, majd lesz esély arra, hogy a szlovák sajtóban „fejreállt” magyar pap kerestetik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése