Csécs Márton Lőrinc: Próbálkozás Isten előtt

2011. 09. 29. Próbálkozás Isten előtt Csécs Márton Lőrinc

Én nem hajtok ma be semmiféle állatot semmiféle legelőről, de mint hal az iszapba alámerülök, hogy számot vessek; lentről, a mélyből is szétnézzek.

Milyen kicsi vagyok én a Te nagyságod előtt. Lelkem, mint egy hangjegy egy több felvonásos műben. Örökkévalóságod ellenében egész tudatos életem csak egy sóhajtás. De én mégis boldognak érzem magamat, mert látom életemben a Te kezed vonását és a Te jelenlétednek lábnyomait. Látom, hogy gondviselésed, életem napja nem távozik el tőlem, nem változtatja meg sugarainak irányát, hanem melegen süt és sugaraival közelségedbe emel. Ennyit a megszokott képekkel.

És most azért fordulok Hozzád, megtartó Isten, hogy megköszönjem Neked az elmúlt időszakot és a mai napot. S hogy megkérjelek Téged, hogy maradj velem, a hidegebb időben is. Jóban, rosszban. Reményben és csüggedésben. Úgy, mint eddig is. Felismertem, Istenem, hogy életemben sok az akadály. Hogy gyakran eluralkodik rajtam a félelem, a kilátástalanság. Félek a holnaptól, félek a bizonytalantól, mert úgy érzem, fogytán az erőm, hogy sokszor védtelen vagyok. Hogy túl könnyen tévedek, és visszatekintve a viszonyfogalmak mezején azt látom: sokszor a rossz döntést hoztam a jó helyett.

Sok verességet elszenvedtem. Nyert a gyávaság, nyert a kényelem, a halogatás, a hanyagság. Nyert a kétség és a bizalmatlanság. Nyert a féltékenység és a szomorúság. S mert álommal mértem és egyoldalúan vizsgáltam a dolgokat, csalódtam.

Kérlek bátoríts engem vigasztaló szóval, segíts megerősödni, hátrahagyni azt, ami elmúlt, és kellemetlen volt. Erőt meríteni abból, ami feltöltött, mert szép. Láttasd meg győzelmeimet is, említsd meg gyorsan feledő elmémnek, hogy nem csak elbuktam, hanem igenis: felülkerekedtem az elnyomáson, az egyedülléten, a szomorúságon, a gondon, a betegségen.

Említsd meg, hogy egy kis hittel, képes vagyok romokból, régi kövek felhasználásával új világot építeni.

Küldj életembe egyszerűséget, sok színt, hangulatot. Adj pillanatokat, amikor tudok a közhelyeknek is örvendeni.

Tevékenységednek áldásait megköszönve arra kérlek, hogy vigasztald a szomorkodókat, tápláld a szegényeket, gyógyítsd a betegeket, légy atyja az árvának, és gondviselője az özvegyen maradottnak. Ennyi. Szép napot Neked is!