2011. szeptember 19., hétfő

Orbán Erika : Hit – erkölcs

2011. 09. 17. Hit – erkölcs Orbán Erika

Egy apa meséli, megtiltotta 16 éves, tehetséges fiának, hogy az iskola zenekarában zenéljen, mert a tanév negyedik napján rajtakapta, hogy marihuánás cigarettát szívott a barátaival. Ez eszembe juttatja azokat az embereket, akik vallásos alapon tiltják a házasság előtti szexuális életet. A minap egy továbbküldött videó-üzenetben egy abortuszt túlélő, harmincas hölgy roppant szenvedéllyel beszélt arról, hogy azért kellett neki életben maradnia, hogy Jézus Krisztussal „kicsit fölkavarja” a dolgokat, mert az ő neve hallatán sokan kényelmetlenül érzik magukat.

És miközben belátom, engem is érint ez a kényelmetlenség; zavar a kizárólagosságot hirdető vallásos dogmatizmus; rögtön eszembe jut Jung: légy figyelmes arra, mi bánt másban, mert magadhoz vezet el/vissza. Számomra tehát marad a kérdés: képes vagyok-e kizárólagosság nélkül gyakorolni hitemet? Úgy tenni hitvallást, hogy más ne érezze kényelmetlenül magát közelemben? Hinni az egy, örök Istent, és közben életemmel, értékválasztásaimmal, erkölcsi ítélkezéseimmel és cselekedeteimmel hirdetni, hogy létezik Valaki, aki Teremtő, csodákra képes, gondját viseli szívverésünknek és a csillagok állásának egyaránt. Ez a hit számomra, mindenekfölött, bizalmat jelent. Olyanfajta bizalmat a Mindenség Urában, amit azoknál a felvilágosult, bölcs, valláserkölcsi tanítóknál tapasztalhatunk, akiket maga Isten küldött, hogy erősítsék hitünket. Sokan voltak próféták, apostolok, vallásalapítók. Emberségükben sérülékenyek, de tökéletességet áhításukban tökéletesek.

Úgy tapasztalom, napjainkban igen súlyos, emberi lelkünk számára terhes erkölcsi kérdésekkel szembesülünk. Szeretnénk biztos kapaszkodókat, és, amikor úgy véljük, megtaláltuk, azt mindenáron érvényesíteni akarjuk. Amikor elfeledkezünk tökéletlenségünkről, akkor hevesen tiltunk, és magunkra öltjük a vak vallásosság páncélját. Mert az érzelem- és ismeretalapú hitünk magára hagyott. Amikor emlékezünk homályos látásunkra és töredékes ismeretünkre, akkor segítséget kérünk az örök idő küldötteitől – Jézus, Mózes, a próféták, Buddha, Mohamed, Konfucius, Zoroaszter stb. – és az értelem angyalaitól. A tudás, a felvilágosultság és az Életet illetően a biztonságos választások lehetősége megnyugtat. Bizalommal tölt el. Erősíti felelősségtudatomat, önmagamhoz és környezetemhez való kötődéseimet. És ezáltal, paradox módon, szabadság-érzetemet.

Kizárólag a vallásom nem védhet meg betegségektől, függőségektől, erkölcstelen döntésektől és az ezek következtében kialakuló fájdalomtól. Érzelem- és ismeret-alapú hitem azonban képessé tehet bölcs választásokra, hogy elfogadó legyek a másságot illetően, hogy megkülönböztessem a „roppant szenvedélyt” az agressziótól, és életem nagy útkereszteződéseiben is higgyem: minden úton Ő vezet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése