2012. február 20., hétfő

Mikó Ferenc: Nagycsalád

2012. 02. 20. Nagycsalád Mikó Ferenc

Amikor Székelykeresztúrra kerültem, mindenki azt kérdezte tőlem, milyen az élet Kolozsvár után. A legújabb népszámlálási adatok szerint Kolozsvár az ország második legnagyobb városa. Mondhatnánk úgy is, hogy a legnagyobb város, hiszen a főváros más súlycsoport. Ezzel szemben Székelykeresztúr kis mezőváros. Csak a beolvadt falvakkal együtt haladja meg a 9000 főt. Jogos tehát a kérdés.

Szinte mindenki arra vár feleletként, hogy poros, elmaradott vagy éppen vidékies jelzőkkel kezdjem Keresztúrt illetni, majd Kolozsvár hiányát hosszan ecseteljem. Semmi kétség, hogy Kolozsvár hiányzik, főleg a család és a barátok. De Keresztúron egy más világba csöppentem. Itt az egyházi és iskolai élet úgy pezseg, hogy unatkozásra alig van idő.

Másrészt a kis közösségnek vannak óriási előnyei. Lehet, hogy munkámból kifolyólag is, de nagyon sok emberrel megismerkedtem. És tudjuk, hogy ez nagyon otthonossá teszi a környezetet. Egyszer feleségemmel a központban egy padon üldögéltünk, és azt játszottuk, hogy hány embert ismerünk fel a járókelők közül. Meglepő volt, hogy negyedik esztendeje lakom itt, és átlagosan tíz személyből hetet felismertem.

Az elmúlt hetekben a gyülekezetünk lélekszám-nyilvántartásán munkálkodtam. Hosszú számítógépes lista, melyen minden nevet ismerek, hiszen én gépeltem be pár évvel ezelőtt. De mégsem ismerek rajta mindenkit. Van, akivel soha nem találkoztam, van, aki csak látogatóba jár Keresztúrra. De amikor nekifogok a listát javítani, kiegészíteni, akkor másokat – régi keresztúriakat, lelkészt, gondnokot – hívom segítségül és ők mesélnek. Beindítanak egy érdekes folyamatot, amitől a nevek, címek élővé válnak. Családokká, apává és anyává, gyermekekké és nagybácsikká alakulnak, és megelevenednek a szemem előtt. És így egy óriási kapcsolathálózattá, nagycsaláddá alakulnak.

Nagycsaládból származom, és nagycsaládban élek itt Keresztúron is. Szeretem a nagycsaládokat, mert tudom, hogy minden körülmény között számíthatok rájuk, és ők is számíthatnak rám. Kolozsvár után Keresztúron is jól érzem magam, mert egy nagy kapcsolathálózatnak vagyok a láncszeme, egy nagycsaládnak lettem a tagja, akiket összefog az Istenben való bizalom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése