2010. szeptember 6., hétfő

Nagy László: Isten szemébe nézni!

2010. 09. 05. Nagy László Isten szemébe nézni!

Egymás szemébe nézni és elmondani véleményünket jó, becsületes dolog. Nagyon sok kellemetlenségtől megóvja az embert.

Józsefet Potifár felesége (1 Móz 39,7-23) szeretné behálózni, megnyerni. Bizonyára nem volt könnyű kitérni a csábítás elől, és megmaradni tisztának. Mi vezérelte Józsefet? Nyugodt lélekkel gazdája szemébe akart nézni, és nem tudta volna elviselni azt a szégyent, hogy visszaél annak a bizalmával, aki rábízta egész vagyonát. Mi ez, ha nem önbecsülés?

A legnagyobb kár, amit az elmúlt rendszer okozott, az erkölcsi kár, amit a lelkekben véghez vitt. Ma már kevés az önbecsülés. Ma már nem szégyen lopni és hazudni, mások letaposása árán meggazdagodni, megvásárolt diplomával érvényesülni és nagy fizetést kapni. Ez már nem szégyen. Ez leleményesség.

József legnagyobb gondja az volt: „hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot, vétkezve az Isten ellen?!” Még úgy ahogy Potifár szemébe néznék, és kimagyaráznám magam, de hogyan tudnék Isten szemébe nézni?

Jó érzés, ha kapcsolataink olyanok, hogy embertársaink szemébe tudunk nézni, szégyenérzet nélkül. Mennyire boldogabb az az ember, aki megteheti ezt Istennel is!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése