Farkas Dénes: Szépségek

2010. 10. 08. Szépségek Farkas Dénes

A játszás,a játékkészítés, a játékot szolgáló eszközök gyűjtése
természetes velejárója a gyermekkornak. Akkorát változott e téren is a
világ, hogy elképesztő! Ma már az ólomkatonák elestek a hadban,
esetleg akkumulátor lett belőlük. A rongybabák igencsak megváltoztak,
és szőke nő lett belőlük, Barbie nevet viselve. Nincsen kórémuzsika,
csepűpuska és a rongylabdákat is - azt hiszem - a molyok végérvényesen
felfalták. A közelmúltban vettem egy pólyapárnát csupáncsak azért,
hogy tudjam megmutatni aprócska vendégeimnek, hogy - még baba nélkül
is - milyen szépen mutat egy öreg bölcsőben! Ma a legók korában nem is
érdemes foglalkozni a régmúlt kacataival, ámbár itt-ott még fellelhető
egy-egy "filléres emlék" (ha nem vétek, akkor Bródy).

Az egyik kedves barátom falvédőket gyűjt. Igen, régi falvédőket, a szó
szoros értelmében. Gyermekkoromban élelmes cigányasszonyok hordozták
házról-házra az előnyomott textíliát, amit majd kivarrt a menyecske,
és azzal ékesítette otthonát. Különböző szövegeket varrtak ki
"szálöltéssel", és ezen szövegek mondanivalóját fűzfapoéták
rímeltették, képi anyaggal ellátva a falvédőt, melyen megtalálható
volt a gémes kúttól a pengős rucáig minden. El sem tudom mondani, hogy
milyen "jópofa" tud lenni egy ilyen gyűjtemény! Magam is nagyon
szeretem a régi kacatokat, és sokszor elmélázom a régi szenes
vasalóim, mozsaraim láttán. Szoktuk mondani, hogy sok helyen annyi a
giccs, hogy alig lehet férni tőle.

Azért gyűjtögetünk "kacatokat" is, mert atavisztikus jelenségként
vissza-visszatér belénk a játék, a játszás ingere. Ennek egy
látványosabb megjelenési formája a hétvégi házak tömkelege, amelyek
léte, praktikusságuk mellett is, a gyermekkori játékélmény
kategóriájában keresendő - szerintem.

Azt szokták mondani, hogy a valós szépségek, értékek és a giccs között
a különbség megállapításához bizonyos kulturáltság szükségeltetik.
Szinyei-Merse Pál "Majális" című festményével kapcsolatosan azt
olvastam, hogy azért szép és nagy érték, mert a Nemzeti Galériának a
féltett kincse, és ezen felül minden háziasszony varrógépe felett ott
van a reprodukciója.

Hogy néznék ma ki a játék ingere motiváltságával, ha kórémuzsikával,
csepűpuskával, ólomkatonával szórakoznék? Ha játszadozásom tárgya
esetleg egy pazar "hétvégi villa" lenne, akkor lehet, hogy nem is
lenne megbotránkoztató, csak tudnék szerezni bele megfelelő falvédőt.