Pál János: Hogyan fűrészel(t)ünk?

2011. 02. 16. Hogyan fűrészel(t)ünk? Pál János

„Méltó a munkás a maga kenyerére” – de sajnos, sokaknak lassan nemhogy a tisztes megélhetésre, hanem a mindennapi betevőre sem jut, bár becsületesen elvégez(te)i munkáját. Magyarázzák is szorgalmasan, belevörösödve az erre illetékesek: azért van mindez így, mert válság van.

Minderről nekem Móricz Zsigmond A birkaitató válu című elbeszélése jut eszembe. A történet szerint meghalt a falu legszegényebb zsellére, a temetésből hazatérő és zsellérházat elhagyni kényszerülő fiúk pedig osztozkodni kezdtek az apjuk után maradt néhány értéktelen, elhasznált limlomon. Hosszas osztozkodás után sikerült dűlőre jutniuk, de összebékíthetetlenül meggyűlölték egymást. Mikor elindultak, a kisebbik fiú meglátott az udvar fenekén egy hosszú és rettenetesen rossz birkaitató vályút. Tanakodtak, mit kezdhetnének vele. A közben megérkező zsellér nevetve javasolta: vágják ketté. Az idősebb testvér kapott az ötleten, hiszen – gondolta –, ha a levágott végire deszkát szegez, jó lesz az még vályúnak, és átvetette a fűrészt annak derekán. Erre öccse kitalálta bátyja számítását, és így morfondírozott: „Hm, még ez a váju teszi gazdává a bátyót, ebből malacot lehet etetni, ha a malacot eladja bornyút vesz, ha a tehenet eladja, házat vesz, gazda lesz, ő meg kódus az országúton... Fogta a fűrészt s hosszába tette a válun... Így vágták el a válut kétfelé, hosszában, hogy egyiknek se legyen belőle haszna...”

Mindenki a maga szíve szerint fűrészel. És sokan vannak, akik a kisöcshöz hasonló lélekkel sürögnek-forognak a hétköznapokban. Sokan vannak, akik csak maguknak, vagy csak hosszában fűrészelnek, mert a szívbe könnyen fészket verő pénz-, és hatalomimádat azt diktálja: csak Te vagy, nincs testvér, nincs embertárs. Ezért van, hogy e világban egyeseknek teljes kenyér jut, másoknak pedig morzsa vagy még az sem. Nem a gazdaság, hanem a szív van válságban...

Egyébként: jut-e néha eszünkbe, hogy mi hogyan fűrészel(t)ünk? Ha nem kenyeret, hát legalább Istentől kapott talentumainkat… Volt-e úgy, hogy néha keresztbe vetettük a fűrészt, vagy mindig csak hosszába, a magunk akarata szerint fűrészeltünk?