2012. augusztus 23., csütörtök

Dimény József: Szeretem magam!

2012. 08. 23.     Szeretem magam!     Dimény József    

Van egy másik kijelentés is az irodám ajtaján: „Szeretem magam!”. Gyermekkorunktól kezdve sok tanítást hallottunk a szeretetről, hogy szeretni kell Istent és a felebarátainkat. A szentírásban eligazítást találunk arról, hogyan kell ezt tenni. De vajon hogyan állunk önmagunk szeretetével? Mennyit adhatunk másoknak? Mert csak abból adhatunk, ami nekünk van.

Emberi képességeink két csoportra oszthatók: velünk született és szerzett képességek. A pszichológia tanítása szerint az első kb. 15%-ot tesz ki, a második 85%-ot. Eszerint a megszerzett tudástól függ leginkább a beállítottság. Azoknak sikeres az életük, akiknek pozitív szellemi beállítottságuk van. Nap mint nap az az elvárásunk, hogy csupa jó dolgok történjenek velük. Beállítottságunkból, elvárásainkból és az eddig megszerzett összes tapasztalatainkból alakul ki az Én-képünk. Éppen ezért az önmegítélésünk szubjektív, akármit hiszünk magunkról, igazzá válik! Többféle Én-képpel rendelkezünk: van kialakult képünk arról, hogy milyen gyermekei vagyunk a szüleinknek, hogy milyen férjek vagy feleségek vagyunk, hogy milyen szülők vagyunk, hogy hogyan öltözködünk, hogy milyen autóvezetők vagyunk és arról is van Én-képünk, hogy mennyit keresünk. Ha bármilyen tulajdonságunkon szeretnénk változtatni, először a magunkról kialakult véleménnyel kell kezdenünk. Ennek megértéséhez fontos tudni, hogy az Én-képnek három része van:

1. Én-ideál. A lehető legjobb személyiség, amivé válhatnánk.

2. Önmagunkról alkotott reális kép. Amilyennek látjuk magunkat valójában.

3. Önbecsülés. A három közül ez a legfontosabb és ezzel van a legnagyobb gondunk.

Bár csecsemőként félelem nélkül születünk, neveltetésünk során elég sok romboló kritikát kapunk, amely aláássa önbizalmunkat. Lassan kialakul egy negatív szokásminta a sok – ne tedd, nem lehet, megbüntetlek – következményeként. Nem szeretjük magunkat, önbecsülésünk a mélybe zuhan és Én-képünk is komolyan sérül.

Ebből a helyzetből csak úgy tudok megszabadulni, ha életem bármely pillanatában ki tudom mondani: Szeretem magam! Én szeretem magam! Olyan ez, mint egy pumpa, amivel fel lehet fújni az autó kerekét. Minél többször és határozottan mondom ki, érzem, hogy erősödik az önbecsülésem és érzem, hogy életem megváltozik. 
Te ki tudod mondani teljes szívedből: Szeretem magam?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése