2012. augusztus 8., szerda

Moldován-Szeredai Noémi: Köszönet a segítőknek

2012. 08. 06.     Köszönet a segítőknek     Moldován-Szeredai Noémi    

Olvasok, de kavargó gondolataim megálljt kiáltanak az elterelő hadműveletnek, az olvasásnak, s könyvemet becsukva szabadjára engedem őket. Hallgatom az éjszaka neszeit, s a nyitott ablakon keresztül belopakodó hűvös szellő megsimogat, s lassan egymást kergető gondolataim imádsággá szelídülnek. Minden gondolatommal az előttem álló feladatra koncentrálok, ugyanakkor kérdések egész sora vetődik fel bennem, a legtöbbre már sokszor fogalmaztam meg választ az elmúlt évek során, de vannak újak, melyek válaszra várnak.

10 évvel ezelőtt, mikor megálmodtuk az első csekefalvi kézműves és bibliai tábort, csak elvétve lehetett hallani gyermektáborokról. Akkor az átlag falusi gyerek számára elképzelhetetlen és megfizethetetlen volt, hogy elmenjen nyaralni, táborozni. Ha ők nem tudnak menni, jöjjön a tábor hozzájuk alapgondolattal szerveztük meg az első tábort. Oktatók, barátok, ismerősök, segítők a gyülekezet tagjai voltak. Anyagi forrásaink szerények, de elkötelezettségünk nagy volt. Teltek az évek, s a kezdeti félénk kérdést:”Lesz-e tábor az idén?” felváltotta a lelkes mosolygó szemű gyermekfelkiáltás : „ Papnéni, nagyon várom a tábort!”

Most a 10. táborra készülve tudatában vagyok annak, hogy nagyon bőséges táborkínálat csalogatja gyermekeinket. De a legtöbbjük szinte megfizethetetlen. Az elérhető táborok most is az egyházi és civil szervezetek munkájának, közösségvállalásának eredményei. Ezeknek előfeltétele a lelkes önkéntes csapat, adományok és pályázati lehetőségek kihasználása együttesen, s sok munka, együtt tervezés, játszás és öröm. Kétkedő, szkeptikus megnyilatkozásokkal is sokszor találkozom. Miért kell ezt szervezni, ki köszöni meg, mi a fizetség érte? Sok önkéntes munka és jólélekkel végzett önzetlen feladatvállalás és áldozat ajándékká válik, melyet nem csak adunk, de még inkább kapunk.

Köszönöm Istenem, hogy évről évre segítők, alapítványok, gyülekezeti tagok összefogása megmutatja, hogy közösséget építeni csak úgy lehet, ha mindenki odaajándékoz idejéből, pénzéből, tehetségéből, hogy majd megsokszorozódva kapja vissza.

Köszönet mindenkinek, aki Erdélyben gyermektáborok létrejöttében segédkezik!

Lassan pirkad, s hamarosan gyermekzajtól lesz hangos a parókia udvara. Kezdődik a tábor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése