2013. március 26., kedd

Bartha Mária Zsuzsánna: Örök-ség kígyó

2013. 03. 23. Örök-ség kígyó Bartha Mária Zsuzsánna
Úgy tűnik ajándékba és örökségbe kapjuk az életünket. Nyilván ezt tanítja az evangélium is, valamint nyitott szemmel járva magunk is tapasztalhatjuk.

A régészek sok csodát tárnak fel, melyet édes anyaföldünk megőrzött.

A meséink hajdanvolt emberek tudását sűrítik az emlékezetbe.

A sejtjeink ugyanezeknek a hajdanvolt embereknek az örökítő anyagát hordozzák. Elkerülhetetlenül bennünk van.

A kettős spirál szerkezetű genetikai kód a DNS (dezoxiribonukleinsav), ami bennünk az örökség és az örökélet megjelenítője. A leginkább egy kígyóra hasonlít.

Címerünkben pedig a kígyó a megújulás, az örök élet jelképe is.

A nagyhéten dolgunk van. Lélekben és szertartásban készülünk az örökélet megünneplésére, a mindenkori újjászületésre.

Virágvasárnap előtt türelmetlenkednek a fiaim, hogy jobb lenne hamarabb megkeresni a lányokat, miért éppen csak húsvétkor lehet locsolni.

Már részesei az örökélet jelképes tudásának, gyűjtenék a tojásokat, miután meglocsolták a lányokat. Részt vesznek a játékban, szó szerint és jelképesen életre-halálra, vagyis örökéletre.

A sejtekben valahogy találkozniuk kell a DNS egyik és másik spiráljának.

A mesékben a lakodalom után boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

A Föld pedig megőrzi az életet és hajdanvolt emberek tárgyait.

Kerek a történet, mint a kígyó a címerben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése