2010. december 12., vasárnap

Székely Kinga Réka: Királynak lenni

2010. 12. 10. Székely Kinga Réka Királynak lenni

Nem tudom elképzelni, hogy milyen életem lenne a családom nélkül. Meresztem a szemem a harminc évnél idősebb fiatal felnőttekre, vajon mit akarhatnak ők? Helyesebben fogalmazva, vajon ők miért nem azt értik az élet lényegéből, amit én, vagyis az élet továbbadását?! Elfogadom, hogy híjjával vagyok az empátiának, de én tényleg nem értem, hogy ők miért nem értik. Nos, a fenti sorokat csak a magam mentegetésére írtam le, hisz alábbi írásom megszületését is egyik gyermekem gyújtotta szikrára bennem.

Csendes szülői perceinket gyakran dúlják fel a közszájon forgó jövőképek. Például: 2030-ra csökken Hargita megye összlakossága, és nagymértékben változik a lakosság etnikai összetétele. Kevesebb székely, több roma (Kisebbségkutató Intézet felmérése).

Amit pedig a mennyország bejáratánál fekvő kis falunkban látunk az az, hogy székely fiataljaink külföldre kell menjenek, ha pénzért akarnak dolgozni, a romák pedig így télvíz idején nap mint nap itt állnak a papilak előtt, jobb esetben seprűt árulnak, rosszabb esetben az Isten szerelmére kérnek, hogy adjak nekik valamit. Én mindig adok valamit, hacsak egy lej, vagy egy iskolából hazahozott ingyen kifli, de valami mindig akad odaadni való. Sajnálom őket.

Érzem, hogy tenni kellene valamit, ami nekünk is, de nekik is jó.

Mit hoz a jövendő e két népcsoportnak? Tudnánk-e közösen jövőt tervezni?

Legkisebbik fiúnk, aki szeptemberben töltötte a hármat, hamar elintézte a jövőtervezést. Amikor azt kérdeztük tőle: mi szeretnél lenni, ha nagy leszel, ő szemrebbenés nélkül azt válaszolta: király szeretnék lenni.Visszahőköltünk, aztán azon gondolkoztunk, hogy a Magyar Népmesék, a Mátyás királyról szóló lemezek gyakori nézése, vagy milyen titkos motivációja lehet ennek a határozott kijelentésnek?

Férjem rövid előadást tartott a gyerekseregnek arról, hogy királynak lenni jó, de csak a megfelelő időben, mert lám a francia király nyakát is elvágták a francia forradalom idején, az orosz cárt is kivégezték az orosz forradalom idején, és a kínai császár is utolsónak mondhatta magát az elmúlt évszázadban.

Már csak magamnak summáztam a nagy tanulságokat:

● Vannak korona nélküli királyok is. Olyan emberek, akik befolyásos tisztségüknél fogva királyként hozhatnak meghatározó döntéseket. A közösség felruházta őket e hatalommal.

● Vannak korona és befolyásos tisztség nélküli királyok is. Olyan emberek, akikben az élet iránti tisztelet rajongásig fokozódik, akik minden emberben testvérüket, Isten gyermekét látják. Olyan emberek, akik lelkük tisztasága, reménységük rendíthetetlensége által képesek Istenországát, a lelki birodalmat, életükben megalapítani.

Vajon melyik király tud igazabb jövőképet felvázolni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése