2010. november 24., szerda

Lázár Levente: Kié vagyok?

2010. 11. 24. Lázár Levente Kié vagyok?


Pár napja olvashattunk erről a kérdésről. Én ma továbbgondolom, mert nemrég szembesültem ezzel a kérdéssel, nem is egyszer.

– Kié vagyok? – mindenkinek az első válasza: a szüleimé; nevek, születési év, talán lakcím is, hogy beazonosíthassanak.

– Legyen áldott! – de… kié vagyok? – erre is megvan egy-kettőre a válasz: az Istené, aki alkotott, aki eláraszt áldásaival, és lelkiismeretem hangján keresztül üzen, hogy tudjam mi a jó.

– Legyen áldott! – de… kié vagyok? – továbbra is van válasz: az élettársamé, a gyermekeimé, akikért akár madarat is lehet velem fogatni, akikért élek, vagyok és remélek.

– Legyen áldott! – de… kié vagyok? – hm…: a gyülekezetemé, akiknek hetente adok gondolatot, érzést, üzenetet, akiket igyekszek egy csokorba fogni, hogy a különbözőségekben megtaláljuk a közöst.

– Legyen áldott! – de… kié vagyok? – kezd kissé kényelmetlenné válni a kérdés – ja igen, a barátaimé vagyok, akik szeretném, ha nem csalódnának bennem, akik számíthatnak rám, bármikor.

– Legyen áldott! – de… kié vagyok? – hát nem is tudom, a felebarátoké, az ismerősöké és ismeretleneké, akikben tisztelem Isten munkatársát.

– Legyen áldott! – de… kié vagyok? – ajaj… hát a földé, a levegőé, az esőé, a napé, a holdé, a csillagoké az egész élő és élettelen világé, akikért felelős vagyok, és akiknek adok egy-egy kicsit magamból. Mindenkié vagyok, akikkel megosztok egy kis időt, teret, érzést, reményt, áldozatot, kudarcot, hitet, szerelmet és szeretetet.

– Legyen áldott! – és… Te? kié vagy?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése