2012. szeptember 27., csütörtök

Nagy László: Csak türelem! Türelem!

2012. 09. 27.     Csak türelem! Türelem!     Nagy László    

A türelem rózsát terem. Mondták eleink, mondjuk mi is, és talán utódaink is ezt mondják. A baj csak az, hogy csak mondjuk. A szó elszáll, a türelmetlenség marad. És marad a keserűség, a csalódottság, az érthetetlenség, a sok kérdőjel. Pedig az élet túl rövid ahhoz, hogy türelmetlenségünkben égjünk állandóan. Túl hamar elfogy.

Egy forgalmas útszakaszon egy autó motorja megállt. Hiába indítja, kapcsolja, csapkodja a vezető. A motor nem indul. Pillanatok alatt hosszú sor alakul ki az autó mögött, és hangosan dudálnak. Idegesek az emberek, mert mindenki célba akar érni. A kisautó vezetője is ideges, de tehetetlen. Egyszer kiszáll az autóból, oda megy a következő autóhoz és megkéri a vezetőt, hogy próbáljon segíteni. Indítsa el az autóját. Ő addig nyomja a dudát.

A hosszú, forró nyár után szép, gyümölcsérlelő őszben járunk. A jó Isten egész nyári kétségeskedésünk és türelmetlenségünk ellenére is, gazdagsággal áldott meg. Elegendő lesz mindannyiunknak, minden napra. Ez újból jó lecke lehetett volna kétségeinkre.

E meggyőződésben bizalommal várjuk a holnapot. Csak türelem! Valakinek mindig gondja van ránk. S ha Ő türelmes, akkor mi is jóindulattal és türelemmel várjunk, hogy embertársunk autója is újból elindulhasson közös útjainkon, reményeink eléréséhez. Higgyétek el, csak így érdemes!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése