2011. 12. 09. A harmadik adventi gyertyafényre várva Sándor Szilárd
Homokszemű hold hajnala virrad ma.
Sivatagban a sár a legnagyobb öröm.
Lelkem mélyén a jó remény pirkadna,
Ha szempillám alatt össze nem töröm.
Nyelvemre s arcomra adventi sár tapad,
Itt simul érdes tenyeremben és itt marad.
Szoborrá feszült gondolat kihűlt rőzséjén,
Zöld koszorú világít gyetyafények éjén.
Homokszemű advent, sáros gyertyaláng!
Bár összeomolhatott benned egy világ ,
– Nyelvedre és arcodra rákent gondolattal –
Tenyeredből pirkad föl szép karácsonyod.
Nem homokszemű hold őrzi a lábnyomod,
Adventi fohászt felszívó sóhajjal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése