2011. 09. 12. Sebesült angyal Lakatos Sándor
Hugo Simberg festőművész mintegy száz évvel ezelőtt Finnországban festette a Sebesült angyal című olajfestményét. Simberg, mint szimbolista művész hitte, hogy a művészet segítségével láthatóvá tehető az az érzéki világ amiről minden ember tud, mégis olyan nehezen megfogalmazható.
A képen két gyermekarcú fiú látható, amint komoly ábrázattal menetel egy kopár partvidéken és egy fából készült hordágyat visznek, amelyen egy angyal ül. Az angyalnak láthatóan megsérült a szárnya, vérzik és be van kötve a szeme. Az angyal magába roskadva ül a hordágyon. Hosszú, fehér ruhája leér a kopár földre.
A jelképes értelmű képet a művész nem kívánta értelmezni. Kezdetben címet sem adott a festménynek, hadd lásson mindenki azt benne, amit az első benyomás diktál lelke mélyéről. Azt azonban tudjuk, hogy a festményt ihlető helyszín Helsinkiben van, egy parti úton, egy olyan városrészen, ami a festő idejében a nyomorékok telepe és a vak lányok iskolájának környékeként volt ismeretes.
Megdöbbentő gondolat, ahogy ezek a földhözragadt, komor arcú, de mégis egészséges fiúk hordágyon visznek egy sérült, szárnyaszegett angyalt, éppen a Nyomorékok telepe és a Vak lányok iskolája fele igyekezve. Nekem ez a kép azt sugallja, hogy a mindenkori gyermekeknek és fiataloknak ösztönszerűen fontos, hogy a jóság, a gondoskodás, a törődés, a szeretet és a béke angyala menedéket találjon és megmaradjon a holnapnak. Hogy a szárnyaszegett béke és a megvakított igazság gyógyírra leljen, hiszen a holnapot ezek nélkül nem lehet elképzelni.
Azt hiszem, hogy erre az alapvető igazságra nem a túlélés ösztöne kellene rádöbbentse gyermekeinket, hanem nekünk felnőtteknek kell megtanítani ezt nekik. Ez a mindenkori szülők, nagyszülők és nevelők legszentebb küldetése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése