Farkas Dénes: A pénz

2011. 06. 03. A pénz Farkas Dénes

A napokban egy amerikai nő két darab 1 centes rézpénzt adott, azzal a megjegyzéssel, hogy ha megcsíp valami rovar, akkor tapasszal helyezzem a csípésre és a vörösréz pénztől a csípés elmúlik. Nem csípett meg semmi, de azt tudom, hogy olyan érzékeny vagyok a rovarok csípésére, hogy azt hiszem, ha rézkazánba rejtőzöm, az sem segít!

Egy szekrény lába alatt az elmozgatása után találtam 3 db. vas 100 lejest, ami arra volt jó, hogy a szekrény billegését kiegyensúlyozza, mert különben nem csukódott az ajtaja. A föníciaiak óta bizonyára sokan elgondolkoztak a pénzről, mely az élet „lenni vagy nem lenni” kérdésének az egyik hordozója.

Mit ér a pénz, ha van, és mit ér, ha nincs? Ha nincs, akkor nincs mit tárgyalni róla, esetleg marad az érte való sóvárgás! Ha van, akkor annyit ér, amit érte adnak!

Drága Édesanyám (a milliós világban) elővett egy milliót, és arra kérte a húgomat, hogy vegyen nekem erre a pénzre egy gyönyörű plédet, hat szép tányért, hat szép csuprot és még valamit, amit úgy érez, hogy szükséges nekem. Édesanyám öregségére nagyot hallott, és én kedélyesen sokszor megjegyeztem, hogy: az nem nagy baj, ha egy kicsit süket vagy, inkább a kíváncsiságodat próbáld mérsékelni. Jó humora volt, és ˗ ahogy mondani szokás ˗ vette a lapot. Midőn felsorolta a húgomnak a vásárolni valókat, rögtön láttam, hogy a millió lej még a felére sem elég annak, amit vetetni szándékozott. Amikor a megmaradó pénzről beszélt, halkan megjegyeztem a testvéremnek, hogy a maradék pénzre vegyen egy „bikabornyút”. Drága Édesanyám ˗ mint mindig ˗ a humoránál volt, és látva azt, hogy felkacagtunk a testvéremmel, észrevette, hogy valami nem stimmel!

Én Romániában öt himnuszt értem meg, és azt nem tudom, hogy ez alatt hány féle-fajta pénznemet használtunk. Azt veszem észre, hogy a fémpénzeink még a szúnyogcsípés gyógyítására sem jók. Maholnap lehet, hogy megint nullákat kell levágni a pénz számértékéből ahhoz, hogy kezelhetővé váljék „a nemes valutánk”. Ha ˗ Medgyesi Péter kifejezésével élve ˗ ócsiccsák a dolgokat, érdemes lesz venni egy „bikabornyút”, hogy legyen ami bőgjön!