2011. 10. 17. őszi sóhaj Sándor Szilárd
sárga levelét síratja az ág
gyümölcsét hullatja alá
száraz föld rögös tüskéire
ahol a gyökér elalszik télire
néma dallal befonja lelkem
az ökörnyálas pókos selyem
de jaj ráfagy a hang a torkomra
mint őszi szellő pára-gombja
szólaljatok meg őszi bánatok
muzsikás cimbalmán s ahogy
rám tekeredik az őszi némaság
sóhaj-tisztított hangon ég a láng
világítson hát alvó gyökerek fölött
minden tenyerembe simuló rögöt
az őszi sóhaj fényes lángolása
néma levelek őszi tánca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése