2012. május 1., kedd

Fülöp Dezső Alpár: Az élet

2012. 04. 29. Az élet Fülöp Dezső Alpár

  Nem lenni – erre még Hamlet királyfi is vágyódott. De rájött, hogy nem lehet. Az ember harcra született. Sőt, meggyőződésem, hogy győzelemre. Még akkor is, ha sok csatát és háborút elveszít. (Albert Tímea) Nem olyan rég egy kedves ismerősömet látogattam meg. Szomorú volt, a lelkében gyász uralkodott. Szívéhez közel álló személyt veszített el, s amint az ilyenkor lenni szokott, az elmúlás fájdalma hatványozottan szorongatta őt. Elmesélte, voltak az életében temetések, amelyeken valamilyen minőségben jelen volt, s bizony voltak közöttük nehéz „esetek” is, amikor fiatalt kellett kísérni, majdnem gyermeket, vagy amikor a koporsó lakója önkezével vetett véget életének, eldobta azt magától. Úgy is volt (erre már én is emlékszem), hogy fehér ruhás lányok kísérték a koporsót, akik néhány hét múlva koszorúslányok kellett volna legyenek, s a leendő vőlegényt siratták. Mind-mind szomorú pillanat, gyász. Az ő szerette, mondja az ismerősöm, harcolt, az egész család harcolt mellette, érte. A végén megölelték egymást és beletörődtek abba, hogy „ezt a harcot elvesztettük”. Természetesen, amolyan hangzatos közhelyeket, mint „az élet harcai” meg társai magam is használok néhanapján, de bizony a léthez foggal-körömmel való ragaszkodást, a léleknek minden szeretetét, ami ott van a lemondó sóhajban, mégsem nevezném éppen közhelynek. Jó ideje ott motoszkál gondolataim között az ismerősömnek az elmúlásba való beletörődése. Vajon számunkra mi a győzelem? Hiszen a fentebbi értelemben előbb-utóbb mindenik harcot elveszítjük, vagy az értünk folytatott küzdelmet fogják szeretteink elveszíteni. Az élet mindennapi „harcaiban” vannak ugyan győzedelmes és vannak vereséges „csaták”, de számunkra az életcél nem ez apró küszködésekben kellene fellelhető legyen, mert „nem a csatát kell megnyerjük, hanem a háborút.” (P. Coelho) „Valaki” azt mondta, hogy az életet, ha megtalálni akarjuk, elveszítjük, ha pedig lemondunk róla, megtaláljuk azt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése