2012. 05. 15. Jó reggelt, Testvér! Major László
Tömény hajnal fogad, és mint akit a lélek foszlányai még a mélységhez fűznek,
Köszönt a felismerés, és a világ lüktetésének tisztessége.
Kivárom, amíg lelkem újra beleébred testembe, és szeretetével felém jön Istenem.
Megérintett Lelked, és amire feszengve-esengve belebotlanék törvényedbe,
Negyven nap után ismét körülölelsz frissítő szereteteddel.
Teljes az ébredés, és a találkozás, az önzetlen, fesztelen, engedelmes egymásra találás.
Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, hogy énekeljek és zengedezzek, mert
Meghallottad Uram, hívó hangomat,
Meghallottam Uram, hívó hangodat.
Bizalmadba fogadtál, és megnyugvást adsz újra, hogy hitem nem tév-, hanem élő,
Hogy meggyőződésem, felismerésem szükségszerű.
Érezlek Isten, ahogyan meghatározod életem,
Érezlek Magad-magammal eggyé válni, a hit-cselekedet egységévé kovácsolódni.
Köszönlek, Isten a hajnalokért, a felismerésekért, a lendületért, és hadd
Örvendjek neked Isten, zengjem dicső neved, dicsérjem dicsőséged!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése