Az idei Szabédi László emléknap alkalmával szerencsém volt élőben követni a Szabédi Fürgelábak táncát, helybeli művelődési otthonukban. Ott ültem a hátsó padban. Mintha ezeket hallottam volna kurjantani tánc közben – nem tudom, jól hallottam-e? Azért megosztom e három percesben is esetleges félrehallásaim. Fogadják szeretettel!
Ide lábam ne tova,
vigyél el a templomba!
Üsd kezem a csizmám szárát,
halld meg Uram lelkem vágyát!
Ide nézz a figurára,
és a templom szent Urára!
Ujju, újú barátom
ne tépd le a kabátom,
mivel megyek templomba
mikor Uram hív oda?
Kicsi nekem ez a ház
imádságos libamáj!
Kicsi nékem a színpad,
imádságom porzik-porzik,
bűntudatom oszlik-oszlik,
Jézus izzad!
Nem papol itt senki sem
a kalapom esik le,
add ide a kalapom,
hallgasd te is a papom!
A szabédi nagy hegy alatt
elveszett egy szalmakalap
aki azt megtalálja
táncomat az eljárja,
aki meg nem találja
lehet hogy majd megbánja!
Kicsi kalap fekete
a templomba gyere te,
vedd le ott a kalapod
hallgasd mit mond a papod.
Ujju, jujju, Ica te!
Hív a harang, hallod-e?
Fürge lábam járd ki most
nem paracsol senki most!
Harangszóra elindultam,
kalapom után nyúltam,
gyere te is kedvesem
tisztuljon meg a lelkem!
Ujjjjú, ujjú, újjú, ujúúúúúú!
A szabédi tekenyőben
asztfaltozzák az utat.
Az olajos keszkenőben
Kontyom alatt ne kutass!
Gyere te is táncolj velem,
nem porzik már a homok
csepegjen a homlokod!
Újjú, újjú, Pista te, újjú, ujjú, Ica te:
a szabédi torony alatt megvárlak
a harmadik harangszókor meglátlak.
Egy az Isten, porzik a színpad
Csizmám szárán oszlik az írmag,
Gyere babám fényezd ki a szárát,
Ne érezzem lelkednek hiányát!
Kilógott az ingem kórca Sára,
Nem mehetek holnap a vásárra,
Gyere Pityu húzd el a nótámat:
énekeljük templomos zsoltáram!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése