2012. augusztus 1., szerda

Máthé Sándor: Merj álmodni!

2012. 08. 01.     Merj álmodni!     Máthé Sándor    

Évekkel ezelőtt, esperes-jelöltként, a bemutatkozó program-beszédemben álmokról beszéltem.

A neves Martin Luther Kinget idézve így kezdtem: "Van egy álmom!" - majd így folytattam:

Olyan egyházról álmodom, amelyben … – és soroltam elképzeléseimet, amire egyik lelkésztársam felháborodva így reagált: "Nem álmodni kell, hanem …" és sorolta ellenvetéseit!

Akkor sem értettem egyet vele, ma sem tudom elfogadni érvelését, mert éppen az választ el minket Isten többi teremtményétől, hogy tudunk álmodni.

Egyik angliai lelkésztársam irodájában az álommal kapcsolatosan érdekes gondolatot olvastam: "Az álom a felelősség kezdete." Valóban így van? Szerintem ennek igazához nem fér kétség. Amikor valamiről álmodunk, már el is kezdjük azt magunkra venni, magunkévá tenni és megváltoztatni. Először azonban meg kell álmodni.

Lelkésztársam akkori hozzászólása arra enged következtetni, hogy nekünk, unitáriusoknak nem szabad álmodni, pedig Petőfi szerint "az álom ablak, melyen által lelkünk szeme jövőbe néz."

Ez azt is jelenti, hogy olyannak látjuk a világot, közösségeinket, önmagunkat és életünket, amilyent a valóságban is szeretnénk. Nem elég valamire vágyni, valamit kívánni. Először meg kell álmodni, hogy sajátunkká váljon, hogy tudjunk tenni megvalósulásáért.

Álmodjunk hát, de ne merészebbet, mint amire vágyunk, és amit meg tudunk valósítani!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése