Csete Árpád: Jó szórakozást!

2010. 11. 10. Csete Árpád Jó szórakozást!

Régi szép szokás, hogy az istentisztelet végén általában egy idősebb gyülekezeti tag megköszöni a lelkésznek az aznapi szolgálatát. Többször előfordult, hogy az ilyen rögtönzött köszöntésekből egészen furcsa szóvirágok születtek, és ez okot adott arra, hogy ezen elszólások évekig virágozzanak a papi ajkakon.

Vannak olyan helyek, ahol rendszeresek az ilyen templomajtóban való köszöntések, és én nagy tisztelettel adózok azon idős emberek iránt, akik veszik a bátorságot, fáradságot, és kiállnak a gyülekezet elé, hogy néhány keresetlen szóval megköszönjék az aznapit.

Nemrég a vasárnapi istentisztelet utáni szokásos ajtónálláskor a szónok, mondandója végén, a következő formulával zárta beszédét: „…és megköszönjük a tiszteletes úrnak, hogy a mai vasárnap is ilyen szépen elszórakoztatott minket itt a templomban”.

Megmosolyogtam a nyilvánvaló nyelvbotlást, – velem is megesett már, gondoltam magamban. Ám, amikor második, harmadik vasárnapon is ugyancsak a „szép szórakoztatást” köszönte meg, kezdtem elgondolkozni.

No, – gondoltam magamban – ezért érdemes volt tizenöt éven keresztül izgulni, izzadni, „legjobb tehetségem” szerint végezni a „nagy feladatot”, ha a „hallgatóság” csupán szórakozni jár az én templomomba!

Minden bizonnyal nem így van, nyugtatgattam magam. Az istentisztelet, a templom, mégsem lehetnek játékszerek, holmi szórakoztató eszközök!

Utána komolyabban kezdem gondolkozni azon, hogy a mai világban vérre menő küzdelem zajlik a tömegek szórakoztatási jogának elnyeréséért. Mindenki azért küzd, hogy elnyerje a tömegek kegyét. A mindenkori nép pedig szórakozni akar. A múltban is és a jelenben is. Az ókori arénák gladiátorharcaitól kezdve, a modern futballarénákban zajló küzdelmekig, a televíziós műsoroktól a nyomtatott betűig mind-mind az istenadta nép szórakoztatását szolgálják. Ahol pedig a nép jól szórakozik, és hahotázva könnyezik, ott jól is fizet.

Vajon fel tudom-e venni a versenyt a világgal? Vajon fel kell-e vegyem azt a bizonyos elém hajított „kesztyűt”?

Én mindenesetre megpróbálom.

Figyelem! A függöny felgördül, folytatódik az „előadás”. Jó szórakozást kívánok mindenkinek!