Dimény József: Aggódás, avagy negatív fantázia

2010. 11. 19. Dimény József Aggódás, avagy negatív fantázia

Életünk egyik legfontosabb célja, hogy lelkileg békességben éljünk. Azt tapasztalom mégis, hogy kevés ember él a lelki nyugalom állapotában. Enne legfőbb oka a negatív fantázia. Ha tíz perccel később jön haza a gyerek, már arra gondolunk, biztos valami szörnyűség történt. Ha elkezd fájni valamink, rögtön a legrosszabbra gondolunk. Félelem ébred bennünk, a képzeletben lezajló tapasztalatok pedig egyre valóságosabbnak tűnnek. A negatív fantáziára egy másik kifejezés az aggódás – mely nem más, mint hosszan tartó félelem, mely bizonytalanságot okoz.

Miért aggódunk?

Néha olyasmiért, ami be sem következik: hátha elkésünk, mi lesz, ha elveszítjük az állásunkat, mi történik, ha rosszul alakul egy kapcsolat vagy házasság. Aggódunk a múltbéli dolgokért: ha nem így történt volna... Aggodalmaskodunk apróságokért, olyasmiért, ami nem is tőlünk függ...

Az aggodalom félelem a változástól. Az egyén mindig jól, kellemesen szeretné érezni magát; a kellemes dolgokat élvezzük, ragaszkodunk hozzájuk, a kellemetleneket pedig el akarjuk kerülni. Az emberek általában megfeledkeznek tudatuk hatalmáról, gondolataik erejéről. Hatalmas energia-mennyiségekkel képesek félelmeiket táplálni, rettegésben töltik hétköznapjaikat, és utána megadóan vonják meg vállaikat: „na ugye, megmondtam”. A negatív fantázia valóra válik.

Feladatunk elűzni az aggódást. Néhány ötlet:

Ma csak a mának élj! A hegyi beszédben ez így van megfogalmazva: „elég minden napnak a maga baja” (Mt 6,34). Egy másik jó tanács: „Tedd, amit tudsz, ott, ahol vagy, azzal amid van, és a többivel ne törődj!” (Roosevelt T.)

Csak a tényekre figyelj! Nem a látszólagos tényekre, az elképzeltekre, amelyek nyilvánvalónak tűnnek, hanem csak a valódi tényekre.

Az aggódás ellenszere a határozott cselekvés! Leginkább akkor aggódunk, amikor túl sok időnk van rá. Aggódni és megoldást keresni egyszerre nem lehetséges. A határozott cselekvés megszünteti a félelmet. Ha félsz az élettől, saját magadtól félsz. Tudnod kell, hogy mindenki minden élethelyzetben a tőle telhető legjobb módon cselekszik, abban az adott pillanatban a rendelkezésére álló tudásának vagy bölcsességének megfelelően. Kár a tegnapon tépelődni, és a holnapért reszketni. Inkább „csak ma” légy tudatában életednek, és hidd el, nem omlik össze a világ, ha ma egy kicsit félreteszed félelmeidet, vagyis a negatív fantáziádat.

A legnagyobb bölcsesség: beismerni, hogy nincs mitől félned.