2011. március 9., szerda

Buzogány-Csoma Csilla: Mindennek megvan a rendelt ideje

2011. 03. 09. Mindennek megvan a rendelt ideje Buzogány-Csoma Csilla

A magyar ajkú óvodák számottevő része az elmúlt időszakban, egészen vízkereszttől a mai néven használt karneválra, hagyományos magyar nevén farsang farkára, farsangtemetésre készült. Ez a több hetes ráhangolódás vidám mulatságok, lakomák, jelmezes bálok zenéjétől, harsogó beszédétől, zsivajától volt hangos, úgy a gyermekek, mint a felnőttek körében.

A tegnapi napon, húshagyókedden, gyermekek és felnőttek, férfiak és nők, idősek és fiatalok, ki-ki kedve, hangulata szerint, az idei farsangban egy utolsót táncolhatott, dalolhatott, bemutatkozhatott féltve őrzött jelmezében. Ez utóbbiakat sajnálatos módon napjainkban a használt ruhakereskedések polcairól emeljük le, így hagyjuk feledésbe merülni a hagyományos, anyáink, nagyanyáink által készített pöttyös katicabogarakat, a fűből előmerészkedő kis gombákat, a mindenkit szórakoztató bohócokat és a szépségükkel gyönyörködtető cigánylányokat.

Az élet zaja leköti figyelmünket, de jó emlékeztetni magunkat és egymást, hogy beléptünk a böjt ajtaján, és itt az ideje, hogy a bennünket körülvevő hangerőből visszavegyünk, elcsendesedjünk, hallgassunk egymásra és a belső hangra, hogy változtassunk.

Az elmúlt évben, egyik böjti szolgálatomat követően, egy kedves hívünk azzal fogadott, hogy ő a szomszédasszonyának is felhívta figyelmét, hogy tartson szóböjtöt. Nagy szükség van rá, de szóböjtöt tartani a szóáradatban?! Ez nem is olyan egyszerű.

Próbáljuk meg. Ne akarjunk másokat túlbeszélni, és hagyjuk szóhoz jutni. Tudjunk csendben maradni, és nem visszaszólni, mentségeket, kifogásokat keresve. „Csak légy egy kissé áldott csendben és magadban békességre lelsz...”, és így juthatsz el a csend forrásáig, aki nem más, mint Isten.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése