2010. 12. 07. Sándor Szilárd Kérdés, adventi gyertyafénynél
Tenyeremre sírja hideg bocsánatát,
lassan lángolón világítva fogy.
Hideg viaszán a forró lángolásnak,
kormos kanócát gyászolja a csonk.
Lassan elfogy a gyertyafényes árny,
mert villogóbb az éneklő villanykörte,
Már semmit sem üzen a lélek-vágy,
szárnyalni is tudó hitre-szomjas csöndje ?
Viaszos csönd, viaszos könnycseppjén
fellazul tenyeremben sorsomnak ránca.
Közel hajol hozzám e lángocska tánca,
S arcomba fújja kék üzenetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése