2011. február 13., vasárnap

Farkas Dénes: Groteszk

2011. 02. 13. Groteszk Farkas Dénes

1944-ben „erősen” felszabadultunk. Vörös lett a régió. Nagyon vörös! Ilyen lett a gyermekek nyakán a háromszögű rongy, vörös lett az acél, vörös lett a csillag és nagyon vörös lett a nép egy része is. Az a szólásmondás járta, hogy a régiónk lehet, hogy kibírna még egy háborút, de egy újabb felszabadítást aligha.

Rettegtek az emberek, mert éjszakánként járt a fekete autó, keresve azokat, akiknek a piros-vörös szín szúrta a szemét. Így történt, hogy apám és anyám tanító testvérei is egy pár évig a Duna csatorna építői lettek, mert „nem léptek egyszerre”.

Ebben a félelmetes korszakban keletkezett az a poén, mely szerint Dr. Vörös István tanár urat –akinek volt egy kedves Előd nevű fia –, kellő pajkossággal nyugtatták meg a barátai: Pista! Neked nem kell félned, mert vörös elődöd van! Erre a tanár úr „vette a lapot”, és azt mondta, hogy hátha még születik egy leánykám is, és úgy hívnák, hogy Vörös Hajnal?!

Egyszerű, dolgos falusi emberekből kulákokat csináltak, és az ún. osztályharc szelleme lengte be az egész élet minden szegmensét. Megindult szovjet mintára a Toz-típusú társas gazdaság szervezése, mely a kollektivizálás előjátékának tekinthető. A falvak tönkretételének a párhuzamában az iparosokat is kikezdte a vörös vonulat. Már diák voltam Keresztúron az ötvenes években, amikor a cipészekből, szabókból, asztalosokból, borbélyokból és más iparosokból megalakult a Törekvés kisipari termelőszövetkezet.

A főtér nyugati csücskében dolgozott az öreg Kapronczai. Ő volt a vidék egyetlen koporsógyártója, s valószínűleg egy napon bekényszerült a szövetkezetbe. A fekete betűkkel írott Kapronczai koporsógyár fölé feltettek egy vörös betűs táblát Törekvés felirattal. Na, ezt jól kivívtuk – mondogatták a székelyek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése