2011. 02. 25. Áldozat Szabó Előd
Henri Charriere című regényének főhősét ártatlanul ítélik életfogytiglani kényszermunkára, és egy dél-amerikai fegyenctelepre küldik. Minden lélegzetével a szökésen munkálkodik. A megpróbáltatások, a meghurcoltatás, a megaláztatás, a testi és lelki terror közepette egyetlen gondolat ad erőt neki a folytatáshoz: megszökik, s hazatérve bosszút áll azokon, akik ilyen mélyre süllyesztették őt. 14 éven keresztül küzd és próbálkozik, majd az óceán és az őserdő ezer veszélye között, hihetetlen kalandokon keresztül sikerül visszaszereznie szabadságát. Első szabad éjszakáján önmagába néz, s hálát mond Istennek, mert megérti, hogy egyedül az Ő segítségével szabadulhatott meg. „Mit adhatnék neked cserébe?” – kérdezi. S hallja Isten válaszát: „Mondj le a bosszúról!” Pillangó azonnal megérti, hogy Isten a legnagyobb áldozatot kérte…
Az embert mindig foglalkoztatta a gondolat, hogy áldozatot mutasson be az isteneknek, az Istennek, hogy ajándékot vigyen neki. Kain és Ábel történetében is ez a gondolat szólal meg, amikor a két testvér abból visz ajándékot, ami a legdrágább: az első termésből, a bárányok közül az elsőszülöttek legjobbjából. De ebben a történetben is megbizonyosodik, hogy az ember nem képes a legnagyobb áldozatra: Kain nem tud lemondani haragjáról, pedig az lett volna a legteljesebb ajándék.
Mit ajándékozhatok én, Istenem? Vagyonom tizedét? Naponta az imádságnak szánt percet, órát? Hetente a vasárnapi istentisztelet szent idejét? Mindezek szép ajándékok, de, amikor felismerjük, hogy mekkora hálával tartozunk az Úrnak, akkor megértjük, hogy Ő a legnagyobb ajándékot várja: lemondani bosszúnkról, lemondani haragunkról!
Az Úr adjon erőt, hogy neki tetsző áldozatot mutathassunk be ma is e hétköznapnak oltárán!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése