Demeter Sándor Lóránd: Értékelés

2011. 04. 20. Értékelés Demeter Sándor Lóránd

Egy ima- és lelkigyakorlatos könyvet olvastam. Meglepett, hogy az alapvető emberi szükségleteknek olyanszerű leírásával találkoztam benne, amelyeket eddig főként reklám- és marketingkommunikációs anyagokban olvastam. Az utóbbi megközelítése szerint emberi szükségleteinket azért kell ismerni, hogy önmegvalósításunk sikeres legyen. A vallás és a pszichológia szerint azért, hogy egészséges emberi életet tudjunk élni. A reklám- és marketingkommunikáció piaci szándékkal; a pszichológia, a vallás, az egyház segítő szándékkal közelít emberi szükségleteinkhez. Mindkettő ugyanazokat az általánosan elterjedt pszichológiai modelleket használja:

a) Szükséges, hogy életében az ember tudja, tapasztalja és érezze, hogy szeretik, értékes, hozzátartozik valaki(k)hez (Istenhez) és szabadon dönthet.

b) Az emberi élet szükségleteinek egymásra épülését mutatja be a Maslow-piramis. Maslow piramis-elmélete szerint amíg az alacsonyabb szinten lévő szükségletek nincsenek kielégítve, addig nem lehet továbblépni, és a célkeresztből kiesik a magasabb szintű célok elérése.

Alulról fölfelé ebben a sorrendben épülnek egymásra szükségleteink:

1. Fiziológiai szükségletek

2. Biztonsági szükségletek

3. Szeretet szükséglete (érzelmi kötődés, valahová tartozás)

4. Megbecsülés szükséglete

5. Kognitív szükségletek (megismerés, tanulás, gondolkodás, megértés)

6. Esztétikai szükségletek (kultúra, művészet)

7. Önmegvalósítás

A modellek összehasonlító leírásánál érdemes eljátszani a kísérletet, és néhány reklám szövegét behelyettesíteni az adott helyre. Kipróbálásra javaslom: „Smell, like a man!” „Annyi a világ, amennyit beletöltesz!” „Just do it!”

Néhány hete több mint 100 személy együttműködésével összeállítottuk gyülekezetünk erősségi és gyengeségi listáját. Amikor erősségeink lajstromát készítettük, akkor hangzott el: Számítunk mi is! Vagyunk valakik! Ajándék mondatok, amelyek ugyan nem a reklámok marketinges nyelvén, de arról beszélnek, hogy gyülekezetünk tagjai épülően fölfele, a cél felé tartanak és egészséges emberi életet élnek. Az egyház célja és küldetése nem az, hogy tagjaival elhitesse az önmegvalósítást, hanem az, hogy egészséges, élhető, emberi életre segítse, ahol azt érezhetik, hogy értékesek, fontosak, hasznosak. És ebben a nagy világmindenségben nincsenek magukra maradva. Mert van egy hely, ahová mehetnek, ahol számítnak és valakik lehetnek.