Szabó Adél: Csillag Pista próbatétele

2013. 07. 29.	Csillag Pista próbatétele	Szabó Adél
Megszokta, hogy rend van a világban. Úgy tanulta, hogy a gonosz mindig elnyeri méltó büntetetését, mint a gyermekkorában hallott népmesékben, a tiszta lelkű szegény legény győzedelmeskedik. Semmitől sem félt. Ismerte az erdőt, a vadakat, a gyógyfüvek varázserejét, a hajnali harmaton a kasza suhanását, a források titkát, pedig még fiatalember volt. Miután apja és anyja egy tragédiában egyszerre elment, nagyapja tanítgatta a tiszta életre. Amikor pedig a zsindelyes házban egyedül maradt, a jó Isten, meg a falu papja volt gondoskodója. Egy napon arra vetemedett, hogy papi pályára lépjen. Fel is készült becsülettel. Fel is ment a városba az előkelő gúnyások közé, a nagy tudású eminens urak elé, a legszebb posztó gúnyájában. Tudta, hogy a világban rend van, ha az ember szíve a helyén dobog. Az írásbelije jelesre sikerült. A szóbelin a tudós urak magáról, életéről, hitéről kérdezgették. Csillag Pista rázendített: A világon olyan rend van, mint ahogy a jó Isten uralkodik az égben… Szeretöm a hajnali harmaton a kasza suhanását, szeretöm az erdő mélységét, szeretöm a rendöt a világban...S még mielőtt folytathatta volna leintették. Felhúzták a szemöldöküket a bárdolatlan beszédtől régen elszokott urak. Nem tetszett nekik ez a csiszolatlan paraszti beszéd. Még az hiányzik, hogy ez a senki prédikáljon nekünk a rendről naphosszat. Nem származik jó családból. Egy posztó ruhába öltözött senki, minek venné el a helyet a jómódú szülők gyerekei elől? De még egy utolsó kérdést azért feltesznek lelkiismeretük békességét előre megváltva.  Mit csinálna, ha pap lenne magából? Én kéröm, semmit. Őrizném a jó Isten rendjét, védeném az Ő igazságát, ahogy apám és nagyapám tette… Csillag Pistát a vonat Csíkig hozta. Ott a falu papja szekeres fogattal várta. Na, Csillag fiam? Én csak annyit mondok: itt még rend van, mert a mi Istenünk, az Úr felettünk. Odafenn rendetlenség van, mert azt hiszik, ők az urak!