Nagy László: Külsőség és belső tartalom

2010. 08. 17.	Külsőség és belső tartalom	Nagy László
„Egyszer egy nő, mivel gyorsan sietett valahová, szorosan követte autójával az előtte haladó járművet. Amikor annak vezetője az útkereszteződésbe érve látta, hogy a lámpák sárgára váltanak, beletaposott a fékbe. A mögötte haladó nő bedühödött. Dudált, kiabált, káromkodott és még be is mutatott a férfinak. Dühöngése közben valaki kopogtatott az ablakán. Rémületére, felnézve egy rendőrt pillantott meg. A rendőr megkérte, hogy szálljon ki az autójából, és bevitte a kapitányságra, ahol ellenőrizték a nyilvántartásban, ujjlenyomatokat vettek, és bezárták egy cellába. Néhány óra múlva elengedték, és a rendőr, aki bevitte őt, a személyes tárgyakat átadva ezt mondta: Elnézést kérek a tévedésért, hölgyem! Épp az ön autója mögé álltam be, amikor annyira dudált, ízléstelen kézmozdulatokat és mocskos szavakat használt. Megláttam a lökhárítón a Mit tenne Jézus? feliratot, a rendszámtáblán, hogy Válaszd az életet!, a hátsó szélvédőn pedig a Gyere velem a vasárnapi iskolába! matricát, valamint a béke jelét a csomagtartón, így természetesen azt feltételeztem, hogy ön lopta az autót.” Egy kis füzetecskében olvastam a fenti esetet, ami bárhol történhetett e nagyvilágban, vagy akár szűkebb hazánkban és talán velünk is. Vagy talán már meg is történt?