2010. 08. 03. A kedd hajnal meséje Orbán Erika
Amikor egy augusztusi kedd hajnal megkérdezte a Lányt, mit szeretne szerelmétől, a Lány nagyravágyóan azt válaszolta:
– Mindent!
Ám a hajnal kötekedett:
– Ha mindent neked ad, mi marad neki?!
– Az övé leszek én! És én leszek a mindene. – akarta a Lány.
De ez a vágy csak az ő szívét szította. Olyankor, amikor úgy vélte, a mindenség is belegyömöszölhető a Fiú képébe. A vak szerelem tette ezt vele, mely kedd reggeli vágyait csiholta. Aztán megkérdezte a hajnal a Lányt:
– És mit szeretne a szerelmed tőled?
– Célokat! És csókokat. Törődést és türelmet. Kedvességet, örömöt. – válaszolta a Lány.
– Ez minden?! Akkor elviszem a vágyaidat, hogy ne terheljék szerelmedet.
És azóta a Lány vágy nélkül szereti a Fiút, és minden, amit tőle kap, boldoggá teszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése