2010. augusztus 23., hétfő

Orbán Erika: E Nap Istené

2010. 08. 22.


E Nap Istené


Orbán Erika



A napjait élet- és örömtelivé varázsoló ember tudja, mit jelent a szürkeségben is hittel fürkészni színeket; a mindennapok rohanásaiban örömmorzsákat csipegetni. Amikor élete faláról lehull a vakolat, és az emberivé formált, számtalan réteg gyarlóság-festék alól fölsejlik istenarcúsága, olyankor egy új hajnal van, amikor a Teremtő mosolyog rá. Ez az Isten napja.
A babilóniai asztrológusok évezredekkel ezelőtt úgy hitték, hogy az ismert hét égitest (Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz) a mozdulatlanul álló Föld körül keringő isteni lények, akik befolyásolják a földi eseményeket. A napok számításának rendszerével e hit oly módon kombinálódott, hogy feltételezték, mindenik bolygó valamelyik nap első órájának a kormányzója, és ennélfogva az adott napnak is neki kell adni a nevét. Ennek emlékét őrzik a hét nevei néhány latin és germán eredetű nyelvben (Monday, Lunes, Marţi, Mercredi, Sunday).
Ma a Nap-Isten napja. A kereskedő népek vásárhetei időegysége szerint: vásár nap. A neolatin nyelvekben Jézus feltámadásának napja, az Úr napjaként nevezik meg. Hívő unitárius ember számára a 4. parancsolat napja: megemlékezzél az ünnepnapról, és megszenteljed azt. Megemlékezni azt jelenti, felidézni. Nemcsak régmúlt élményeket, eseményeket, hanem felidézni a pillanatot. Elidőzni benne. Úgy ébredni, és élni ezt a napot, hogy érzelmi síkon maradjon emlékezetes. Tettre kész, pörgő agyunk helyett szívünkkel közelítsük meg. Megszentelni azt jelenti, idő fölé emelkedni. „Feledkezzünk bele” a reggel(i)be; beszélgetéseinkbe, társas kapcsolatainkba; mélázzunk örök kérdéseinken, hogy pontosabb köntöst öltsenek, és csodálkozzunk rá szív-szülte válaszainkra. Azt, amit tudunk a (vasár)napok, a mindenkori pillanat egyszeri és megismételhetetlen voltáról; most éljük meg. Hagyjuk, hogy betöltsön, mindenünket átjárja a fülledt nyár időtlensége; és a belső békét hozó csend. Amennyiben nyitottak, gyermeki lelkületűek maradunk; az életet bizalommal élők; úgy értjük és elfogadjuk lelkünk és a Szellem jelzéseit, és örömforrássá válik e megszentelt vasárnap.
Ekképp válhat e mai is Isten azon napjává, oly szent idővé, amelynek emlékéhez vissza lehet térni, valahányszor lelki pihenésre, megnyugvásra vágyunk.       

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése