Székely Kinga Réka: Mulandóság

2010. 08. 13.	Mulandóság	Székely Kinga Réka
Az elmúlt szombaton lakodalomba voltunk hivatalosak. Loholva és megkésve csapodtunk hozzá a lakodalmas menethez. Katolikus szertartás volt, a plébános szemet szúróan jóképű. Mély részvétet éreztem iránta. Ki tudna annyi kísértésnek ellenállni? Bizonyára már alig várja, hogy megöregedjen. A megkísértésben ugyanis az a jó, hogy mulandó. A fagyi hamar elolvad, megenni már nincs gusztusom, hát nem fog hízlalni. A sétáló utca egyszer véget ér, a kirakatok is elfogynak, hát nem kívánom a drága kelméket, a divatos ruhákat, nehéz ékszereket. Az előzékeny, művelt, kedves, kitartó, nagylelkű és odaadó férfiak (vannak ilyenek ?) hamar elárulják önző önmagukat, így hát újra és újra gratulálok önmagamnak a társválasztást illetően. Ahogy a lakodalmi mulatság elkezdődött, az időjárás rosszabbodott. Beborult, esni kezdett, villámlani, aztán zuhogni. Az áramellátás megszűnt, a zenészek kénytelenek voltak szárazon zenélni. Az ifjú pár által elkezdett tánc sem tudta elvonni a figyelmet a kint tomboló viharról. A násznép lassan kivonult a bejárati ajtóhoz, s szorongva nézte a szűnni nem akaró zuhogó esőt. Megindult a víz – hallatszott mindenfelől a meghökkent sikoltás. A víz valóban megindult, patakként folyt az úton. Nem látszott már se sánc, se út, se híd. Csak az egyre emelkedő, szemetet, hordalékot kavarogtató víz ijesztett körös-körül. Az eső csupán egy óráig esett. Az árvíz csak két órán át tartott. A násznép elfogyasztotta az előételt, és dicsérte a mézes pálinkát. Akiket a víz meglepett, megijedni sem volt idejük, csak ösztönösen menekültek és menekítettek. Ünnepi vacsora helyett iszaptakarítás jutott nekik a kuruttyoló éjszakában. Másnapra minden víz visszahúzódott. Meglepve látom, hogy a máskor sáros utca mintha gondosan ki lenne rakva fehér kövekkel. A sáncok kétfelől tiszták. Mindennapos önkéntes szemétszedője vagyok a falunak. Cigarettás dobozokat, cukorkás papírokat, pillepalackokat, és minden mást felszedek, közben hangosan átkozom azokat, akik eldobták: száradjon le a keze, üssön belé a ménkű és hasonlókat kiabálok. Hallgatóságom általában nincsen. Furcsa hangulat leng körül a lakodalmas árvíz után. A régi szemét eltűnt az utcáról, de jött helyette új. A vizek visszahúzódtak, de útjukat vastag iszapréteg mutatja. A lakodalmas zene elhallgatott, az ifjú pár tévét néz. Mennyi egy letelt óra értéke? Az elmúlt nap értéke miben mérhető? Teher-e az elmúlás vagy erőforrás?