2012. július 30., hétfő

Mikó Ferenc: A szokások béklyója

2012. 07. 29.     A szokások béklyója     Mikó Ferenc    

Esküvők időszakában vagyunk, két, háromhetente mindig mulatunk valahol. Egy ünnepély, egy nagy esemény, ami jól meghatározott forgatókönyv szerint halad. Minden pár szeretné, hogy az ő esküvője egyedi legyen, de néhány elenyésző részletkérdésen túl minden esküvőn ugyanaz történik. Még akkor is, ha a násznép többségének bizonyos dolgok nem is tetszenek, azok megjelennek, mert úgymond kötelező részei a rituálénak. A hihetetlen mennyiségű, éjjel elfogyasztott étel, a hangos zene vagy a csak ritkán viccesre sikerülő zálogkiváltások mind olyan dolgok, melyeket ismételgetünk, pedig nem aratnak osztatlan sikert.

A folyamat magasztossága megkívánja, hogy bizonyos lépések jelen legyenek. Az, hogy ezek a lépések korról korra, generációról generációra változnak már nem lényes. Amikor benne vagyunk, ezt úgysem érezzük, csak azt, hogy ez egy kötelező elem, és a násznép minden tagja egy ellenőr, aki keresi, hogy minden rendben van-e.

Az ünneplés nagyon egyedi lenne akkor is (sőt!), ha előételként egy kis salátát szolgálnának fel, vagy ha a vacsora után reggel nem töltött káposztával terhelnénk tovább a gyomrot, hanem dinnyével könnyítenénk az emésztést.

Talán kevesebb pénzből és fáradtságból megoldódna mindez.

Attól még a templomban elmondott eskü érvényes lenne és az isteni áldás továbbra is a családon maradna.

Csak egy kis bátorság kell, hogy a berögződött konvenciókon túllépjünk, hogy életünkkel kapcsolatos sok-sok beidegződést levetkőzzük és szabadabban, boldogabban járhassunk Isten országának útjain. Jézus megtette és sikerrel járt. Rajtunk a sor!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése