Nagyon
szép szamárménest láttam, ha van ilyen. Hogy szamarakból lehet-e ménest
csinálni vagy nem én azt nem tudom. Természetesen nem a hortobágyi
lócsordának a paramétereire gondolok, de hogy sok szamarat láttam
csapatban, az biztos.
Elgondoltam,
hogy ha valaki lóra ül, akkor azt mondjuk, hogy lovagol, majd még azt
is hallottam, hogy tevegél az aki az egy vagy két púpú tevét választja
jármű gyanánt. Azt, hogy ha valaki szamáron közlekedik, egy szóval
kimondani nem tudom. Petőfi sem tudta, mert akkor nem írta volna egy
egész mondatban, hogy „megy a juhász a szamáron”...
Szóval...
A szamár, a lovak viszonylatában olyasmi, mint a kecske a tehenek
világában. Hasznossági mutatóik – valószínű – eltérő szinten vannak
Nekem
(nekünk) soha nem volt szamarunk. Benedek Apó könyvecskéjéből tanultam,
hogy „Ne csúfold a szegény szamarat, amiért a lótól messze marad, Lassan
de biztosan mendegél, s lám csak bogáncskóróval is megél”.
Mondom,
hogy ha Elek Apó is a szamár védelmére kelt, Petőfi is megállapította,
hogy aki a szamárra ül, annak „földig ér a lába” s arról nem is szóltam,
hogy milyen az, akit a pap szamarához hasonlítanak. Tehát kell egy kis
jeruzsálemi hozsánna ahhoz, hogy a szamár elnyerje méltó helyét a
teremtmények világában.
A
napokban a Páring-hegység félmagasában találkoztam egy csorda
szamárral. Elképesztő volt a látvány! Tizenvalamennyi darabot számoltam
meg, köztük szoptatós kancákat szamárkáikkal, nemüket fitogtató
csődöröket, melyek között volt sötét-színű s „szürke” szamár is.
Ezek a szamarak kéregettek! Igen, a szó szoros értelmében kéregettek!
Elállták
az utat, de olyan technikával, melyet azok is megirigyelhetnének, akik
az útzárlatok feltalálói voltak különböző tiltakozások esetén.
Szerettem,
mert a nép nem tiltakozott a szamárbarikád ellen, sőt leálltak az
autók és kezdtük etetni a szamarakat. Volt, aki kenyeret dugott a
szájukba, láttam keksz és más házi-süteménnyel kedveskedő turistákat is.
Meg lehetett simogatni a kicsi csacsitól a csődörig bármelyiket. Ezek a
szamarak a havasi fű fogyasztása mellett berendezkedtek a kéregetésre,
mintegy változatossá téve a napi menüt.
A
Transalpina kanyargós útján a szamarak kiszemeltek maguknak egy egyenes
részt, ahol lebonyolíthatják immár reflexből felpergetett
táplálékkiegészítő hajlamukat.
Én a
szamaraktól megtanultam ezen a napon azt, hogy a szamár is megtudja
nyergelni az embert, s azt is, hogy kanyarokkal terhelt világunkban a
célravezetőbb az egyenes, mert ott lehet, hogy ott lapul egy kis
táplálékkiegészítő.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése