Farkas Dénes: Pontosság

2010. 10. 26. Farkas Dénes Pontosság

Ha nem csal az emlékezetem, az 1954-55-ös tanévben kezdtem a középiskolámat Székelykeresztúron. Abban az időben minden tárgy , amit tanítottak orosz orientáltságú volt. Micsurin jarovizálta a híres orosz búzafajtákat, tette világhírűvé a podzol talajt és a fanyar usszuri vackort addig keresztezte, ameddig Szibéria széléig eljutott a termesztésével. Mezővédő erdősávokat telepítettek, és kikísérletezték a renett-bergamott almafajtát, amely olyan szépen mutatott a szemléltető plakáton, hogy a diáknak ingere volt hogy beleharapjon (Barbu Emilia fiatal tanárelvtársnőbe). Az a hír járta, hogy folyamatban van a hatalmas orosz szűzföldek feltörése, melynek következtében a nagy Szovjetunió annyi gabonát fog termelni, hogy néhány éven belül teljességében lekerülik az angol-amerikai imperiálistákat.

Úgy tanultuk, hogy Polzunov fedezte fel a gőzgépet, Popov a rádiót, Pavlov a híres sipolyműtéteivel lett halhatatlan (ami viszont igaz). Mendelejev érdemei is vitathatatlanok, de Lepesinszkája már csalt, amikor úgymond szerves anyagot állított elő lombikban. Később azt rebesgették, hogy egy kicsi tojássárgát is belelopott a felszerelésébe, de erről nekünk nem szabadott tudni.

Minden, de minden a híres szovjet módszerek szerint kellett végbemenjen. Sztahanov módszereit propagálták, és mi énekeltük, hogy „Lenin és Sztálin szent ügyéért bátran csak előre…, mindig előre”. A „Szabaddá lett népek örök szövetsége” kezdetű szovjet himnuszt úgy kellett tudni mint a ...

Az iskola folyosóján piros betűs „bölcsességek” voltak kifüggesztve, melyet mindenkinek meg kellett tanulni, hiszen öntudatos pionírokból leszünk öntudatos IMSZ-tagok. Az egyik ilyen jelmondat a következő szöveget tartalmazta, szó szerint idézve: A PONTOSSÁG KÉZZELFOGHATÓ EREDMÉNYE A MUNKA NAGYOBB TERMELÉKENYSÉGÉNEK ÉS EZÁLTAL MEGBECSÜLJÜK MAGUNKAT ÉS ELVTÁRSAINKAT EGYARÁNT. (Makarenko)

Több mint félszázad múlt azóta, s lám, Micsurinék befuccsoltak, de Makarenko filozófiájának a fenti mondata helyt áll!

Dolgozni kellene sokat, sokat és az sem baj, ha ez nyugdíjazás előtt történik! Kedves „szolga elvtársaim”, a nagy Szovjetuniónak befellegzett, de Makarenkonak volt némi igaza...