2010. 10. 12. Az irgalmas felebarát Újvárosi Katalin
Van egy visszatérő történet, mely újra és újra megtalál. Az utóbbi időben szinte minden héten találkoztam vele. Ez az irgalmas szamaritánus példázata (Lk 10, 25-37). Bizonyára ismered, kedves Olvasó, hiszen azon történetek közé tartozik, melyeket elsőkként tanítanak meg lelkészeink. Nagyon sokszor elhangzik prédikációkban is, mégis tartogat meglepetéseket: a való életben. Hisz egyszerű elolvasni és aztán beszélni róla. Egyszerű meghallgatni, de nem aszerint eljárni. Nagyszerű viszont megérteni és megélni. Hisz a történet kulcsa ez: nem rajtad kívül történik!
Nézd meg magadnak a papot, a lévitát, a félholtat, a szamaritánust, a fogadóst, a szamarat, az őket körülvevő tárgyakat, és lépj be a történetbe. Melyikük vagy te? Miért tudsz azzal azonosulni éppen most? Mit üzensz a melletted levőnek, aki szintén ott él a történetben? Elvonulsz nesztelenül és/vagy terhet cipelsz csendesen? Gyógyítasz is, vagy te vagy a mindenkire rásütő fényes nap? Befogadod az ismeretlent, vagy a törvénybe menekülve falakat állítasz? Ki a te felebarátod? Kinek vagy te felebarátja? Ha úgy érzed fontosak ezek a kérdések, rágódj rajtuk, ha nem érintenek meg, lépj tovább! Csak élj az életedben – a történet megérkezik Hozzád is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése