2012. 04. 02. Gondolatok Farkas Dénes
Régente – míg nem voltam nyugdíjas – akadt időm egy-egy keresztrejtvény sűrűjében elboklászni. Volt köztük sokatmondó poén, voltak viccesek, akadt száraz, fantáziát nélkülöző megoldás is. Sok volt, amelyeket szerettem, és akadt olyan is bőven, melyeket eluntam, vagy nem is tudtam megfejteni. Ma már nem rejtvényezem,mert ahhoz idő kell, elég sok értelem és tudás is. Arra is alig érkezem, hogy a rajzfilmeket megnézzem, pedig Tom és Jerry nekem olyan, mint az eső a kiszáradó földnek. Úgy látszik, hogy a „gyermek lettem újra”-szindróma az nem egy mondvacsinált dolog. A korosodással megjelennek olyan tünetek, melyek gyermekdedek, s hogy fogalmazzam nagyképűen: infantilisek!
Hadd ne éljek az önirónia további ragozásával, mert még valaki megsajnál, s a szánalom nem gerjeszti az önbizalmat. Az önbizalom pedig egy fontos tényező a helyünk, helyzetünk felismerésére, azazhogy – Tamási szavaival élve – mi végre vagyunk a világban? Életünk koordinátáinak a helyes felmérése nagyon fontos, mondanám vitális kérdés. Egy keresztrejtvény megfejtéséből azt akartam megtudni, hogy Rabindranath Tagore szerint „mit mondott a harmatcsepp a tónak ?” Kellő szellemi gyötrelem után a következő megfejtés birtokosa lettem: „Te egy nagy harmatcsepp vagy a lótuszlevél alatt, én egy kis harmatcsepp vagyok, de a lótuszlevél fölött.” Magam elé képzelem a tavirózsa hatalmas levelét, a madarak, békák ugródeszkáját, mely elfekszik a tó felületén. A nagy húsos levélen van egy harmatcsepp. Tovább viszont Tagore gondolkodik és gondolkodtat! Ha létünk nagy ugródeszkája a földi élet, akkor vajon a lótuszlevél alatt vagy felett keressük, kerestük a kiteljesedést? Kérdezném, hogy mi végre?
Az isteni kéz „jótékonyan takarta el a választ vágyó szemünk elől”! Húsvét közeledtével figyeld meg, hogy „mit mondott a harmatcsepp a tónak”! Keresd és találd meg léted helyes koordinátáit az Isten tavirózsáinak világában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése