2012. április 21., szombat

Pál János: Elvtársak közt

2012. 04. 21. Pál János: Elvtársak közt

 Látván és hallván az erdélyi magyar közösségeinkben dúló egyre elkeseredettebb és elvtelenebb közéleti, politikai csatározaásokat, Virág elvtárs már-már szállóigévé váló szavai jutottak eszembe: „Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.” (A tanú) A „háborús” helyzet egyre fokozódik, a vádaskodások már szennyes tengerré duzzadtak, miközben mindenki Pilátusként kezeit mossa, ártatlan újszülött bárányként tetszeleg. Arányosan fokozódnak, sokasodnak a csábítások, ígérgetések mértéke, számai is: szebb és jobb holnapot, jövendőt ígérnek, hogy bizisten éjjelt-nappallá téve csak értünk fognak verejtékezni, hogy értünk, csakis értünk, krisztusi önzetlenségből, szeretnének a hatalom bársonyszékébe belesüppedni. Bizony, bizony Virág elvtárs, nálunk felé is fokozódik a helyzet, erősödnek a szirénhangok. A Nagy Testvér Pártjának egyik tisztviselője pedig el is árulja a miért titkát: „A Párt teljes mértékben saját maga miatt törekszik a hatalomra. Bennünket nem érdekel mások java; kizárólag a hatalom érdekel. Nem a gazdagság, a fényűzés, a hosszú élet vagy a boldogság; csak a hatalom, a tiszta hatalom. [...] Mi tudjuk, hogy soha senki sem ragadja magához a hatalmat azzal a szándékkal, hogy lemondjon róla. A hatalom nem eszköz; a hatalom cél. Nem azért csinál az ember diktatúrát, hogy megoltalmazzon egy forradalmat, hanem azért csinál forradalmat, hogy diktatúrát csinálhasson. Az üldözés célja az üldözés. A kínzás célja a kínzás. A hatalom célja a hatalom.” (George Orwell: 1984) Egyelőre itt tartunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése