Makkai-Ilkei Ildikó: A Föld napja

2012. 04. 22. A Föld napja Makkai-Ilkei Ildikó

 1Móz 1, 1-13: 1Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. 2A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.3Akkor ezt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. 4Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől. 5És elnevezte Isten a világosságot nappalnak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte. Így lett este, és lett reggel: első nap. 6Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. 7Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. 8Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap. 9Azután ezt mondta Isten: Gyűljenek össze az ég alatt levő vizek egy helyre, hogy láthatóvá váljék a száraz. És úgy történt. 10Azután elnevezte Isten a szárazat földnek, az összegyűlt vizeket pedig tengernek nevezte. És látta Isten, hogy ez jó. 11Azután ezt mondta Isten: Növesszen a föld növényeket: füvet, amely magvakat hoz, gyümölcsfát, amely fajtájának megfelelő gyümölcsöt terem, amelyben magva lesz a földön. És úgy történt.12Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő fát, amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van. És látta Isten, hogy ez jó.13Így lett este, és lett reggel: harmadik nap. 

 A természet minden eleme valóban csodálatos, jó. Elbűvöl a földből magától feltörő tiszta forrás. Megdöbbentő, hogy völgyeinkben, dombjaink aljában milyen sok forrás található, és megdöbbentő, hogy ma már mennyire nem ismerjük, hogy hol is vannak ezek a helyek, amelyeket nem is kései elődeink még oly nagy becsben tartottak, tisztítottak és használtak. Ma, ha a természetben járunk, flakonban visszük magunkkal a vizet, nem keressük fel a tiszta forrásokat. Maga az Isten szó is tiszta forrást jelent. „Isten szó az ŐS szóból származik. ÖS-TEN. Az „ős” nem azt jelenti, hogy nagyon öreg, szakállas, vén – hanem a tiszta forrást, ahonnan jöttünk. ŐS az eredetünk. Belőle származtunk. Belőle eredtünk – és eredünk ma is, mert folyó sem lenne, ha a forrása elapad. Az szüntelenül működik. Az ŐS-ünkből születtünk. Ő indított el minket Önmagából, Ő súgta az első, tiszta üzenetet a fülünkbe, mi csak jövünk, mint forrásból a patak, patakból a folyó – áramlunk és változunk az időben, de ott az ŐS-ünkben van a tiszta, eredeti mondat, amit nem szabad eltorzítanunk. Innen hoztuk magunkkal mind, a tiszta forrásból, ahol még tudtuk, hogy miért mondtuk rá, hogy ŐS. Ma már nem tudjuk. Ma már csak azt hisszük, hogy „nagyon-nagyon öreg". Vagy: „vénségesen vén – rég nem él már".(Müller Péter) Föld napjának nevezett április 22-ei dátumon legyen alkalmunk visszatérni, visszalátni a tiszta forrásokhoz, ahonnan eredtünk, s remélem, hogyha meg is éltük az idő drámáját, az eredet tisztaságához vissza tudunk találni, mert „Bekoszolódni s megtisztulni, elesni és fölkelni, elveszteni és újra megtalálni – elhagyni, mint a tékozló gyermek, s visszatérni Hozzá – ez az élet menete.” (Müller Péter)