2013. 02. 11. | Kokettálásaink margójára | Pál János | |
Az
Újszövetség egyik legnagyobb és leghírhedtebb „kokettáló” mesterének
mindmáig Júdást tartják. Azt a tanítványt, aki felkeresvén a főpapokat ajánlatot tett arra, hogy Jézust a kezükre juttatja. Talán a
jeruzsálemi pompa zavarta meg elméjét? Pontosan nem tudni, de a „Mit adtok nekem,
ha a kezetekre juttatom őt?” kérdés, és a válaszként megadott harminc
ezüstpénz azt sugallja, hogy a pénz, a hatalomvágy zavarta meg egy
pillanatra elméjét.
Azt
mondják az idősebbek, hogy a mai világ már nem olyan, mint a régi.
Lehet, hogy van ebben valami. Júdás rövid időn belül belátta bűnét,
keserves sírásra fakadt, majd visszavitte a harminc ezüstpénzt. Napjaink
kacérkodó emberei azonban mintha nem ezt tennék. Már nem ismerik az
önvizsgálat, bűnbánat fogalmát. Mi több, még hangosabbakká válnak, még
inkább hirdetik erkölcsi feddhetetlenségüket, miközben egyre mélyebbre
csúsznak vissza önmagukban, emberi mivoltukban ...
|
2013. február 11., hétfő
Pál János: Kokettálásaink margójára
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése