Szász-Cserey Katalin: Történetek, melyek összekötik a múltat a jelennel

2013. 02. 21.	Történetek, melyek összekötik a múltat a jelennel	Szász-Cserey Katalin
Szeretek történeteket olvasni, mert az életben való eligazodást segítik. Ami minket érdekel és foglalkoztat, ami velünk történik, azt általában már mások megélték és átélték. Ami számunkra új, az az ő számukra régi tapasztalat, így a történetek közvetíthetnek, üzenetet hozhatnak a múltból a jelenbe. A történetek élettapasztalatokat kapcsolhatnak össze, a mesélőkét a sajátunkkal, és a sajátunkat azokéval, akiknek egyszer továbbadjuk őket. A tegnap este A boldog ember történetét olvastam el, mely sokat elárul arról, kinek mit jelent a boldogság, avagy  értelmezd úgy a történetet, ahogy épp az  élethelyzeted megkívánja. A mesebeli ország öreg királya megbetegedett. Tudós orvosai nem tudtak segíteni rajta. . -Egyetlen gyógyszer létezik csak ez ellen a kór ellen − közölte a királlyal a legöregebb bölcs. Ha találnál az országodban egy boldog embert, és annak az ingét magadra öltenéd, meggyógyulnál... A király fiai nyomban útra is keltek, bejárták a birodalmat, de igazán boldog emberrel nem találkoztak. Fáradtan, csüggedten, reményt vesztve indultak hazafelé. Útjuk sötét erdőn át vezetett. A fák közt pislákoló fényt pillantottak meg. Közelebb érve, egy kis kunyhó előtt találták magukat. - Nem gyönyörű ez az este? - mondta köszönés helyett a földön ülő férfi. Olyan boldog vagyok, hogy megélhettem ezt a napot is. Hála legyen Istenek érte... A királyfiak szíve nagyot dobbant, úgy látszik, mégis találtak egy boldog embert. Elmondták, mi járatban vannak, és megkérték, hogy adja nekik az ingét, mert különben meghal az öreg király. - Szívesen megtenném - mondta a boldog ember -, de ingem nekem még sohasem volt...