Farkas Dénes : "Szívatás"

2011. 01. 21. "Szívatás" Farkas Dénes

Azt hiszem ez a szó, hogy „szívatás” egy eléggé frissen fogant kifejezés, mert jelentésének értésére ezelőtt azt mondták, hogy heccelés, ugratás, etetés stb., újabban cikizés és nem is ragozom, hogy a „bepalizás” érdekében hány kifejezés áll készenlétben.

Esetenként a szívatás lehet kedves humorba futó élcelődés, mely jobbá teheti áldozatát anélkül, hogy sérülne a tisztesség. Ha a szívatás nem durva, akkor rendszerint felkacagó baráti ölelésben végződik.

Festőművészek vitték alkotásaikat egy aukcióra. Divat volt a festményeknek „romantikus” címeket adni. A tárlatra az egyik művész vitte a képét, alatta ott volt a cím: Vihar előtt. A cím alatti üres helyre a festő valamelyik barátja oda zárójelezte, hogy Slézingeréknél már esik. Egy hónapig tartott az aukció, és amikor a művészek mentek összeszedni az alkotásaikat a „vihar előtti” kép is gazdára lelt, mert egy Slézinger nevű úr megvette. Termett a szívatás.

A rendszerváltás első szakaszában a határátkelés felért egy lelki és idegi tortúrával. 10–12 órás várakozás, motozás és a csomagok tüzetes átvizsgálása olyan helyzetekbe hozott, hogy néhány aranyosszéki vörös hagyma okán visszatérítettek. Valaki egyszer arra kért, hogy egy leragasztott dobozban vigyek át néhány traubi szódás üveget, mert közelebbről utazik, és ne kelljen cipelje. A visszaváltandó üvegekért kap majd néhány száz forintot, ami neki sokat számít. A néhány üveg mellett volt egy nagyobb méretű kristályváza is (tudtomon kívül). amit a vámos felháborodva és engem megszégyenítve azonnal észrevett és visszafordított. Kezdhettem az újabb várakozást, természetesen most már a Váradon hagyott kristályváza nélkül. Azt éreztem, hogy meg vagyok „szívatva”.

Szívatás így vagy úgy... Úgy látszik benne van a „pakliban”, csak nem mindegy, hogy a szívatásból való feleszmélés után kacagós baráti ölelés következik vagy sokáig, örökre tartó sérelem.