2012. 10. 31 Éden Farkas Dénes
Volt (van?) egy alapítvány Kolozson, melynek célkitűzései között az szerepelt, hogy jobbá tegyék a környezetet, az embereket s úgy általában a tenni-akarás kényszerével segíteni a helyben-topogás megavasodott világát.
A segélyek osztogatásának az ideje lejáróban van, s valaki −kellő logikával − ráérzett, hogy a gyermekekkel kell kezdeni a jobb világ megteremtését. Pályázati pénzből kialakítottak egy játszóteret a posta épülete előtt, mintegy tíz ár területen.
A játszótér elkészültével felállítottak egy táblát, melyen ilyenszerű szöveg van román nyelven: „egy lépés a jobb irányába Éden park”
Négy ülőpadot, két keretre szerelt lengőhintát, néhány lipinkát, két csuzdát állítottak fel. Sárga-kék színekben pompázott a létesítmény.
A parkban kiképeztek egy beton asztalt és köré hat darab ülőkét, ami tökéletes megfelezett mása volt (betonból) a Brincus Tg. Jiu-i Hallgatás asztalának, melyet a múlt rendszer keresztelt azzá, hiszen olvasmányaim szerint a szobrász eleve Jézus és a tizenkettő nevet adta alkotásának.
Elég az hozzá, hogy az asztal (Jézus) körül a tanítványok (ülőkék) elgurultak, már csak két rokkant várja a golgotai kálváriát, de azt hiszem, hogy azok sem érik meg a kereszthalált, mert előtte úgy járnak, mint a többi.
Eszembe jut, hogy a diákviccek közt valaki megjegyezte, hogy őseink nem éltek halálukig, mert előtte rendszerint elvesztek a csatában.
A vicc szóra azért kapom fel a fejem saját elhatározásomból, mert az , hogy ennek az összetört, zúzott, megbecstelenített parknak egyetlen épen maradt darabja van − jelesül az a tábla, mely hirdeti, hogy ÉDEN. (A gyengébbek kedvéért írom, hogy így nevezi a Biblia a Paradicsomban élő Ádám és Éva ideális lakhelyét.)
Ezt a parkot a „felzárkóztatás” céljával készítették. Kíváncsi vagyok, hogy Isten meddig tűri ezt a szét...szabott Édent, mely az amúgy is színét vesztett falunknak a szégyene?
Volt (van?) egy alapítvány Kolozson, melynek célkitűzései között az szerepelt, hogy jobbá tegyék a környezetet, az embereket s úgy általában a tenni-akarás kényszerével segíteni a helyben-topogás megavasodott világát.
A segélyek osztogatásának az ideje lejáróban van, s valaki −kellő logikával − ráérzett, hogy a gyermekekkel kell kezdeni a jobb világ megteremtését. Pályázati pénzből kialakítottak egy játszóteret a posta épülete előtt, mintegy tíz ár területen.
A játszótér elkészültével felállítottak egy táblát, melyen ilyenszerű szöveg van román nyelven: „egy lépés a jobb irányába Éden park”
Négy ülőpadot, két keretre szerelt lengőhintát, néhány lipinkát, két csuzdát állítottak fel. Sárga-kék színekben pompázott a létesítmény.
A parkban kiképeztek egy beton asztalt és köré hat darab ülőkét, ami tökéletes megfelezett mása volt (betonból) a Brincus Tg. Jiu-i Hallgatás asztalának, melyet a múlt rendszer keresztelt azzá, hiszen olvasmányaim szerint a szobrász eleve Jézus és a tizenkettő nevet adta alkotásának.
Elég az hozzá, hogy az asztal (Jézus) körül a tanítványok (ülőkék) elgurultak, már csak két rokkant várja a golgotai kálváriát, de azt hiszem, hogy azok sem érik meg a kereszthalált, mert előtte úgy járnak, mint a többi.
Eszembe jut, hogy a diákviccek közt valaki megjegyezte, hogy őseink nem éltek halálukig, mert előtte rendszerint elvesztek a csatában.
A vicc szóra azért kapom fel a fejem saját elhatározásomból, mert az , hogy ennek az összetört, zúzott, megbecstelenített parknak egyetlen épen maradt darabja van − jelesül az a tábla, mely hirdeti, hogy ÉDEN. (A gyengébbek kedvéért írom, hogy így nevezi a Biblia a Paradicsomban élő Ádám és Éva ideális lakhelyét.)
Ezt a parkot a „felzárkóztatás” céljával készítették. Kíváncsi vagyok, hogy Isten meddig tűri ezt a szét...szabott Édent, mely az amúgy is színét vesztett falunknak a szégyene?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése