Bartha Mária Zsuzsánna: Karácsonyi köszöntő 2012

2012. 12. 21.	Karácsonyi köszöntő 2012	Bartha Mária Zsuzsánna
El sem hiszem, hogy megint itt van karácsony! Tavaly is csak nemrég volt, hova a nagy sietség? Látszólag mindenki készülődik, sürgölődik-forgolódik, hogy tökéletes legyen az ünnep. Nyilván ez a tökéletesség mindenkinek mást jelent, aktuális lelkiállapottól függően. Hol is van innen Betlehem? Ott sem a tökéletességről szól a történet… Vigasztaló a gondolat, hogy már az első karácsonykor sincs rendben semmi, ahogy az velünk is néha megesik. A lényeg, hogy a gyermek mindenek ellenére megszületik, az Élet és a Szentség eljut abba az istállóba. A karácsony időpontja közeledik, az év végi tennivalók sűrűsödnek, a gyerekek egyre jobban izgulnak, hogy jók legyenek, mert az angyal akkor hoz nekik ajándékot. Felfokozott várakozásban élünk, biztosra vesszük, hogy a Megváltó már megszületett. Erre is jó emlékezni. Mekkora felfokozott lelkiállapotban várhatták a Messiást, milyen elképesztő jelentősége volt a jeleknek, a csillagnak, még az újszülöttnek is, mint jelképnek. Most is felfokozott a lelkiállapot, a jelképek is tovább élnek, és milyen nagy szükségünk van arra, hogy a Megváltás megszülessen. Bennünk! Én szeretem az ünnepre való készülődést, a csillogó fényeket, a karácsonyfát is. Jelképek, melyek az ember, a mindenkori ember vágyódását fejezi ki a Tökéletessel, a Szeretettel, a Szentséggel való kapcsolatra. Merthogy az életünk távolról sem mondható tökéletesnek. Legalább akkora ínségben vagyunk, ha a szeretet mindennapjairól adunk számot életünkben, mint amennyi cukorral és csokoládéval próbáljuk csillapítani szeretet-éhségünket az Ünnepen Várjuk, hogy valaki kielégítse szeretet szükségünket, szülők, házastársak, rokonok, gyerekek, a körülöttünk levő emberek, akiktől azt várjuk, hogy együtt szépen éljünk, szeressenek. Valaki kimaradt a felsorolásból. Az a Valaki, aki minden Életnek és Szeretetnek forrása, akitől ajándékba kapjuk perceinket és tehetségeinket és szeretteinket, akitől nem cukormázat, hanem igazi szeretetet kapunk, aki lehetővé tette, hogy a Megváltó is megszülessen. Ám nekünk is valamiképpen hozzá kell járulnunk az ünnep születéséhez. Nemcsak takarítással, hanem lélek megtisztulással, nemcsak külső csillogással, hanem belső fénnyel, nemcsak süteményillattal, hanem imádsággal, lelki elcsendesüléssel, a Szenttel való találkozásra való felkészüléssel. Az adventi sötétségből eljuthatunk a boldog várakozásig, az ünnep megszenteléséig. Siessünk mi is Betlehembe, hogy megszülessen a csoda bennünk. A templomban boldogan énekelhetjük zsoltárainkat, gyönyörködhetünk gyermekeinkben, és megtapasztalhatjuk azt a karácsonyi lelkületet, mely éltet bennünket. Adjon a Gondviselő Egy Isten mindannyiunk számára áldott karácsonyi ünnepeket!