Lőrinczi Lajos: Világosság

2012. 12. 09.	Világosság	Lőrinczi Lajos
Igencsak megrövidültek a nappalok, és meghosszabbodtak az éjszakák. Didergő, hosszú álomra szenderült a természet, visszahúzódva önmagába. Mintha a sötétség végleges győzelmet aratott volna a világosság fölött. Ilyenkor, hiányzik nekünk is, a világosság. A nap kevesebb energiát ad a földnek, és kevesebbet kapunk mi is. Nem szeretünk sötétben ülni, ezért villanyt kapcsolunk.  És mivel megnő lelkünkben is a fény utáni vágy, öntudatlanul az értelmünkkel, a lelkünkkel is keressük a világosságot. A szellemi fényt. A világban, környezetünkben, számtalan sötétségben élő ember van. Általában nem születésük óta vak, hanem sötétségbe került emberek. A tudatlanság, a butaság, az önzés, az alkohol, a gyűlölet és egyebek sötét fogságába merültek. Vagy a gyász, a betegség sötétségébe kerültek. Akik valamilyen okból, fokozatosan elszakadtak a mennyei fénytől. Akik nem keresik a világ világosságával, Jézussal, Istennel a kapcsolatot. Akik, mint a vakond a földben, jól megvannak sötét életükben. Jól megszokták már, mint hernyó a föld alatt, és elfeledték, hogy pillangókként szárnyalhatnának az éltető napsütésben. Elfeledték, hogy életük közege nem a por, a sár, a sötétség, hanem a levegő, a föld és ég közötti élet, a világosság. Életük értelme nem az önmagukba zárt „haramiaság”, hanem a világosság tükrözése szívtől szívig. Ha baj van, ha gyász ér, ha betegek vagyunk, ha megsértődünk, mi is beleesünk ebbe a csapdába. Elfeledjük, hogy nem vaknak, hanem látóknak, a világosság gyermekeinek születtünk − boldognak, vidámnak, szolgálónak. Advent van. Az önvizsgálattal készülődés ideje. Meg kell vizsgálnunk: mennyire vagyunk őrizői, sugárzói annak a fénynek, amit Istentől kaptunk! Közelünkben felderülnek, vagy besötétülnek az emberek? Bárcsak minél több emberből ragyogna Isten fénye. Bárcsak ne a sötétség, hanem a világosság erői munkálnának bennünk és közöttünk! Hamarosan felderülne, megvilágosodna, és mosolyra derülne a világ! Advent van. Kigyúlt a betlehemi csillag. Ragyog a mennyei fény. Engedd lelked is ragyogni!