Sipos Mónika Rebeka: Mindennél jobban!

2012. 12. 18.	Mindennél jobban!	Sipos Mónika Rebeka
Szinte nem létezik olyan ember, akit mostanában ne foglalkoztatna a KARÁCSONY érkezése. Gyerekek lázasan számolják, hogy hányat kell még aludni, amíg megjön a várva-várt angyal. A készülődés időszakát éljük a javából, amikor mi felnőttek is számoljuk a napokat. Jaj, vajon mit kell még megtegyek? Lássuk csak, még van 6 nap, addig még ki lehet takarítani a házat, be lehet vásárolni, meg lehet tervezni az ünnepi menüt, még a karácsonyi dekorációért is lehet tenni valamit. Hat nap, tele tennivalóval! És hol van a hetedik napnak a megtervezése?  A megszentelése! Honnan indulunk el, és hol van a végcél? A karácsonyi nagy teszem-veszem készülődésben gyakran eszembe jut a példabeszédek örök igazsága: „Minden féltve őrzött dolognál jobban őrizd a szíved, mert onnan indul ki az élet.”(Péld. 4,23) Valóban sok-sok mindent fölhalmozunk így karácsony környékén, hogy „teljes” legyen az ünnep!  De igazából úgy érzem, hogy csak egyre van szükség. A szerető, tiszta szívre! Régi, letűnt idők karácsonyát látom magam előtt, s szeretnék egy pillanat erejéig visszautazni az időbe, amikor nem is fa volt, csak egy fenyőág, rajta az édesanyai nagy gonddal elkészített szaloncukor. A pislákoló gyertya, a szoba csendje, vagy az ajkakról feltörő „mennyből az angyal…” S a legnagyobb ajándék és kincs: a tiszta szív, amelynek érzésével, BÉKÉS BOLDOG KARÁCSONYT lehet kívánni egymásnak. Mindenek közben, e nagy készülődésben, szívemet vizsgálom, mert onnan indul ki az élet, s vallom, hogy onnan indul ki az ünnep. A legnagyobb kincs az enyém, és minden emberé. Ha igazi ünnepet akarok teremteni önmagamnak, és kicsiny vagy nagy családomnak ebben az esztendőben, akkor csak a szívembe kell nézzek, s észrevegyem azt, hogy minden ott van, ami életet ad: A köszönet, hogy ebben az évben is ünneppel ajándékoztatunk meg. A hála, hogy a betlehemi csillag fényénél, eljuthatok a jászolbölcsőig. A béke, amely átölel. A nyugalom, amely minden körülmény között megőriz. A szeretet, amellyel határokat nem ismerve mindenkihez eljuttat. S még sok-sok minden van az én szívemben, ahogy a te szívedben is, de még van hat nap, a hetedik napon, ha megérkezem a jászolbölcsőhöz, majd megköszönöm a legnagyobb ajándékot, a legnagyobb kincset, a szívemet, amellyel ünnepet tudok teremteni!